Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...§-a szerint az egyes meghatározott juttatások közé tartoznak, és így azok bekerülési értékét személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó terheli. Ezen adókat természetesen a munkáltatónak, az adott esetben a megrendelőnek mint meghívónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a közterhek alapjának meghatározása során nem kell az 1,18-as szorzót alkalmazni, ugyanakkor a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó lép be.Az egyes meghatározott juttatásoknál megszűnik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...részének) meghatározáskor az előzőeknek megfelelő reklámközzétételből származó bevételét (vagyis a bérlőtől kapott hirdetési hozzájárulás összegét) kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a közzétett reklám nem a megrendelőt (azaz a bérlőt) vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Rendezvény költsége

Kérdés: A társaság megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezvényt szervez. A rendezvényen értékelik az eddig végzett munkát és a jövőre vonatkozó terveket. A rendezvényen a társaság vendégül látja a dolgozókat, azok hozzátartozóit, bel- és külföldi üzleti partnereit. Hogyan kell minősíteni a rendezvény költségeit (például terembérlet, zene, műsor, étel, ital, szállás) adó és járulék szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...amit a személyi jövedelemadón kívül a belföldi illetőségű magánszemély részére adott juttatás után 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terhelt. Augusztus 17-től a reprezentáció, vagy annak az a része, amely az adóévben elszámolt összes bevétel 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Sportbérletek könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség (3 százalék): T 563 – K 463;nem a vállalkozás által foglalkoztatottaknál az utóbbi kettő helyett:= egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség (11 százalék): T 562 – K 463.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 52. számában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Rendezvények költségeinek közterhei

Kérdés: Társaságunk évente karácsonyi partit rendez munkavállalói részére. Itt a rendezvényszervezéstől a terembérleten át az étel-, italfogyasztásig, az előadóművészek díjazásáig, ajándékokig minden felmerül. Hasonló módon újévi koncertet szervezünk üzleti partnereink részére is. Milyen adóterhei vannak e rendezvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetések között kell elszámolni. Így e költség után 44 százalék személyi jövedelemadót, 11 százalék egészségügyi hozzájárulást (kivéve a külföldi illetőségű személyekre jutó költséget, amelyet egészségügyi hozzájárulás nem terhel) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.