Forintban meghatározott osztalék euróban történő felvétele

Kérdés: A kft. 2020. évi beszámolót elfogadó taggyűlésén 141.216 E Ft osztalékról határozott a két tulajdonos. Ebből most 120.000 euró osztalékot szeretnének a kft. devizaszámlájáról a magánszemélyek devizaszámlájára utalni. Milyen árfolyamon kell a számfejtést elkészíteni és a levont adót számolni? Ugyanis az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével az MNB hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani, viszont a Számviteli Levelek 436. számában a 8379. kérdésben azt írták, hogy a számlavezető bank euróeladási árfolyama alapján lehet meghatározni az árfolyamot.
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 66. §-a alapján 15% személyi jövedelemadó és a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján 15,5% szociális hozzájárulási adó (ez utóbbi az adófizetési felső határig) terheli. A megszerzett osztalék adókkal csökkentett összege, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kivont (valójában a vagyon kiadásakor realizálódó) jövedelmet személyi jövedelemadó és meghatározott összegig egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a magánszemély tulajdonosokkal szembeni követelésként kell az adóhatósággal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...egy éven belül csak egyszer van.Visszatérve az első kérdésre.A jóváhagyott osztalékot terhelő személyi jövedelem­adó, egészségügyi hozzájárulás levonása után megmaradó összeg a kifizetendő összeg forintban. E forintösszeget elosztva az euró kifizetéskori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott – jelentős összegű – árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszából: […] ...egy megjegyzés: a lízingelt eszköz tartósbérbeadása csak akkor lehetséges, ha ahhoz a lízingbe adó a – feltételekkelmeghatározott – hozzájárulását megadta. Ennek oka alapvetően az, hogy alízingbe vevő könyveiben szereplő eszköz tulajdonjogilag még nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...– a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között elnem számolható – adók, illetékek, díjak, hozzájárulások tárgyévre bevallott,fizetett, illetve fizetendő összege is egyéb ráfordítás, és nem véglegespénzátadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.