Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll, vagy– ha a tagok, az alapító a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.Az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság – főszabályként – az átalakuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...külső tőke bevonásával:Az új Ptk. szerint a törzstőke felemelése történhet:– újabb pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával,– a törzstőkén felüli vagyonból (ez utóbbi a kérdező cégnél – sajnos – fel sem merülhet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kivont jövedelmének minősül. Ezen jövedelmet 25százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalék mértékű egészségügyihozzájárulás terheli (ez utóbbi addig, amíg az Eho-tv.-ben előírt felső határtel nem éri). A személyi jövedelemadót, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Pótbefizetés

Kérdés: A társasági szerződés nem rendelkezik pótbefizetésről, de a társaság saját tőkéje két egymást követő évben kisebb, mint a jegyzett tőke. Rendelkezhetnek-e a tagok a pótbefizetés előírásáról, valamennyi tag hozzájárulása esetén?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 141. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján ataggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a pótbefizetés elrendelése ésvisszatérítése. Ennek alapján a kérdésre még igennel lehetne válaszolni.A válasz viszont a kérdésben leírtakra az, hogy nem lehet! AGt. 120....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.