Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőnek a jövedelem bruttósításával!).A kérdésben nincs utalás arra, hogy a felbruttósított jövedelem után a kifizető a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást bevallotta-e? Erről sem szabad elfeledkezni.A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...bevételt. A személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összeg után a magánszemélynek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amelyet a kifizetőnek kell levonnia és bevallania.Mivel a juttatott részvény, értékpapír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...bevételének része – a magánszemélynek személyi jövedelemadót, a munkavállalónak bérjárulékokat, a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.A belföldi kiküldetés napidíja elszámolásának bizonylata a kiküldetési rendelvény, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Ügyvezető részére bérelt lakás

Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő járulékok összege: T 553 – K 463-1, személyijövedelemadó-előleg: T 553 – K 462, a bruttósított összeg szociális hozzájárulási adója: T 561 – K 463-8. Tekintettel arra, hogy a kft. által fizetett bérleti díj és a bérelt lakás rezsiköltsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Fuvarozók németországi kötelező minimálbére

Kérdés: Fuvarozó vállalkozás vagyunk. Szakmai közösségünket élénken foglalkoztatják a külföldi fuvarozókat is érintő, németországi kötelező minimálbér alkalmazási feltételei. Ezen szabály szerint a 8,5 euró/óra díjazás kötelezően alkalmazandó a Németországban bármely formában végrehajtott fuvarműveletkor. Kérdéseink a következők:
1. -Minden műveletre – rakodás, tranzit, kabotázs fuvar stb. – vonatkozik-e a német rendelkezés?
2. -Hol, miként és hogyan kell bejelentkezniük a magyar fuvarozóknak, hogy jogszerűen tevékenykedjenek Németország területén?
3. -Mit vigyen magával a sofőr, amivel dokumentálja a német rendeletnek való megfelelést?
4. -Miként értékeljük e vonatkozásban alvállalko­zóinkat?
5. -Hogyan értelmezzük az órabérre vonatkozó rendelkezést, például a havibérben elszámolt alkalmazottjainkra?
6. -Mit jelent a bruttó 8,5 euró óradíj, ezt Magyarországon hogyan számoljuk nettóra? Magyar vagy német előírás szerint?
7. -Miként szerepeljen a járulékszámításnál ez a gazdasági esemény?
8. -Milyen hazai bejelentkezési, dokumentálási kötelmei vannak a fuvarozóknak a magyar hatóságok felé? Kell-e külön elszámolást adni a magyar hatóság számára?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő módosítását kívánhatja meg. Természetesen az így módosított munkabér összegszerűen befolyásolja a szja-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékalapot, hiszen a teljes jövedelem továbbra is a magyar adó- és járulékszabályok hatálya alá tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Személygépkocsi ajándékként

Kérdés: A társaság az egyik dolgozójának kilépése­kor jutalomként cégautót ajándékoz. Az ajándékozási szerződésben átadott személygépkocsi Eurotax alapján meghatározott értéke után a bérjárulékokat megfizették. Az Eurotax alapján meghatározott érték magasabb, mint az eszköz könyv szerinti értéke. Hogyan kell helyesen elszámolni és milyen adóvonzatai vannak ennek a gazdasági eseménynek?
Részlet a válaszából: […] ...közé kell átvezetni (T 476 – K 9899). A természetbeni bér után, a bérköltségként elszámolt összeg alapján a szociális hozzájárulási adót be kell vallani és meg kell fizetni (T 561 – K 463-8).A bérjárulékokat, a személyi jövedelemadót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Cégtelefon utáni munkaadói járulék

Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
Részlet a válaszából: […] ...azSzja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címénnyújtott természetbeni juttatást], étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulásés a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.