Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrész felújítása

Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni, majd a hivatkozott Korm. rendelet 33. §-ának (3) bekezdése szerint passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. A passzív időbeli elhatárolást az aktivált felújítás költségkénti (terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatják. A válasz nemlehet teljes körű, terjedelmi korlátok miatt!A végelszámolás kezdete előtti nappal lezárt beszámolóbanidőbeli elhatárolás kimutatható?A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mintmérlegfordulónappal – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az egyéni vállalkozóbármilyen jogcímen kapott támogatást, amelyet még a kötelezettségek közöttszerepeltet, onnan a passzív időbeli elhatárolások közé kell átvezetni, minthalasztott bevételt.A leírtakból következik, hogy a még ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...leltárban) nem szereplő követelések,illetve kötelezettségek felvételéről, továbbá értékhelyesbítés és értékelésitartalék, időbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés,céltartalék elszámolásáról, a korábban ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.