Garanciakiterjesztés elszámolása

Kérdés: Riasztóberendezések és számítógépek kereskedésével foglalkozó társaságnál egyre több olyan eset van, amikor az ügyfél garanciakiterjesztést kíván vásárolni az eszköz megvásárlásával egyidejűleg. Ezt a garanciakiterjesztést a társaságnak is meg kell vásárolnia az eladótól. A termékkel eredetileg pl. 3 év garancia jár, de a vevő ehhez még plusz 1 év kiterjesztett garanciát vásárol. Ezt az eladótól megvásároljuk, amelyet az eladó a számlán külön feltüntet (értékkel). Számvitelileg a kiterjesztett garancia (plusz garanciális időszak) az áru bekerülési értékét növelő tétel, vagy időbeli elhatárolásként kellene kezelni bejövő és kimenő oldalon is? Az olyan esetekben, amikor eleve úgy vásárolunk terméket, hogy az ár tartalmazza a garanciális időszakot is – mert X Ft 2 év garanciával és Y Ft 3 év garanciával –, jól gondoljuk, hogy az elhatárolás fel sem merül? Itt a termék árában foglalt garancia a bekerülési érték része? Az előzőekben feltett kérdésekre adott válaszok másképpen alakulnak, ha nem az áru (eszköz) megvásárlásával egyidejűleg történik a garanciakiterjesztés-vásárlás, hanem például fél év elteltével?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság (a vevő) felé, természetesen az áru beszerzésével (eladásával) egyidejűleg. Ez esetben – jól gondolják – az időbeli elhatárolás sem a társaságnál, sem a vevőnél fel sem merülhet. (Ha nem tekintenénk a garanciakiterjesztés ellenértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55. § szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Szőlőültetvények telepítéséhez támogatás

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez kapott támogatást a társaság. A szerződés szerint a támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból (szőlőültetvények vétele, ültetési munka, támrendszer kialakítása) és a bevételkiesés kompenzációjából tevődik össze. Az ültetvény teljes egészében beruházásként került elszámolásra, bevételkiesés nincs. A kapott támogatás halasztott bevételként, időbeli elhatárolással, majd a tárgyi eszköz (új szőlőültetvény) értékcsökkenésével arányosan egyéb bevételként elszámolható?
Részlet a válaszából: […] A szőlőültetvények vételét, az ültetési munkát, a támrendszer kialakítását valóban beruházásként kellett elszámolni, mint ahogyan a kérdésben is írják. De beruházásként kell elszámolni a szőlőültetvény termőre fordulásáig felmerülő gondozási, vegyvédelmi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházás bekerülésiértékét módosító tételként kell elszámolni (devizakötelezettség a devizaalapúkötelezettség is);– az aktív időbeli elhatárolások között halasztottráfordításként elszámolható a beruházással megvalósult, már aktivált tárgyieszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések is jellemzően 2001-től, illetve 2003-tól már nem hatályosak.(A 2003. január 1-je előtti előírások alapján a passzív időbeli elhatárolásokközött kimutatott, összevontan árfolyamnyereséget mutató különbözetet maximum 5év alatt, a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt, a számlák könyvelésére vonatkozó gyakorlat ellentétes az Szt. előírásaival.Az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvek az adott időszak eredménye meghatározásának szabályait rögzítik. Az Szt. 32-33. §-ai, illetve 44-45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...módosítása a 177. §-t kiegészítő (10) bekezdés előírásával. E szerint a 2003. január 1-je előtti előírások alapján a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott, a devizaeszközök, a devizakötelezettségek mérleg-fordulónapi értékeléséből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.