12 talált cikk a számla , beszámoló , EKK , számvitel , ellenőrzés , időbeli elhatárolás kifejezésre

Kérdés: Hulladéklerakót üzemeltető vállalkozás az elmúlt 15 évben a jövőbeli rekultivációs kötelezettségeinek a fedezetére, minden évben költségek passzív időbeli elhatárolását számolta el. A rekultivációval kapcsolatos jövőben felmerülő költségek összege a passzív időbeli elhatárolás időpontjában nem ismert, az elhatárolások kalkulációk alapján történtek. A rekultivációs költség felmerülésekor, a számla alapján költség nem kerül könyvelésre, hanem a számla nettó értéke a T 482. Rekultivációs felhasználás – K 454. Szállítók könyvelési tétellel kerül elszámolásra. A társaság az éves beszámolók kiegészítő mellékletében folyamatosan bemutatta, hogy mekkora értékű rekultivációs elhatárolást tart nyilván. A társaság a rekultivációval kapcsolatban céltartalékot nem képzett. A hulladékról szóló törvény már a 2013-ban hatályos szövegében előírja a céltartalékképzés kötelezettségét, méghozzá a külön kormányrendeletben meghatározott összegben. (A kormányrendelet 2023. év végéig nem jelent meg.) A hivatkozott törvény 2021. 03. 01-től hatályos szövege már nem tartalmazza a kormányrendeletre való hivatkozást, de a céltartalékképzés kötelezettségét fenntartja. A 2024. január 1-jétől hatályos 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megerősíti a céltartalékképzési kötelezettségét, és útmutatást ad a céltartalék kiszámításának módjára. Az Szt. a jövőbeli környezetvédelmi költségekre vonatkozóan nem ír elő céltartalékképzési kötelezettséget. Álláspontom szerint meglehetősen bizonytalan szabályozásra tekintettel az alábbi kérdésekben szeretném kérni állásfoglalásukat:
1. Helyes volt-e az elmúlt 15 évben rekultivációs költségekre való tekintettel költségek passzív időbeli elhatárolását elszámolni?
2. Kötelező volt-e céltartalékot képezni egy hulladéklerakót üzemeltető vállalkozásnak a rekultivációs költségekre való tekintettel, és ha igen, mikortól, vagy csak választható lehetőség volt?
3. A számviteli elszámolás módján változtat-e a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet?
4. Mit kell tenni a passzív időbeli elhatárolásban lévő tételekkel? Meg kell szüntetni? Ha igen, közvetlenül lehet-e vezetni a céltartalékra? Mint céltartalékképzés társaságiadó-alapot növelő tételnek minősül?
5. Elképzelhető, hogy marad az eddig megképzett passzív időbeli elhatárolás, de 2024-től kezdve már kötelezően céltartalékot kell képezni? Ebben az esetben párhuzamosan él majd a két elszámolás?

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?

Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben – úgy véljük – helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?

Kérdés: A 2006. évi eredmény terhére jutalom került megállapításra, elfogadásra és a passzív időbeli elhatárolások között elszámolásra. A jutalom 2007. évi kifizetése során a munkavállalók egy része úgy döntött, hogy üdülési csekkben kéri a jutalmat (a bruttó bérrel megegyező összegű üdülési csekket), amelyet a társaság a járulékköltségek megtakarítása miatt el is fogadott. A bér helyett üdülési csekk formájában történő juttatás viszont a munkaadói és tb-járulék-megtakarítás miatt azt eredményezte, hogy a passzív időbeli elhatárolásról nem lett "elköltve" az üdülési csekkre jutó járulékok összege.

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?