Vagyonkezelésbe vett eszközök státusza

Kérdés: Vállalkozásunk vagyonkezelésbe kapott állami tulajdonú eszközöket. Az Szt. 23. § (2) bekezdése szerint a vagyonkezelésbe vett állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket eszközként, az ezen eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget pedig az Szt. 42. § (5) bekezdése alapján egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Ezek alapján az átvett eszközök állományba vételének elszámolása a következő: T 1-3. Eszközök – K 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek. Aktiválást követően ezen eszközökhöz kapcsolódóan elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A vagyonkezelési szerződés alapján vállalkozásunkat visszapótlási kötelezettség nem terheli. Az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg kell-e csökkenteni a hosszú lejáratú kötelezettséget, ha igen, akkor mivel szemben? Amennyiben nem kell csökkenteni, és az eszközöket a későbbiek során vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak, hogyan kell majd elszámolni a kivezetést?
Részlet a válaszából: […] ...venni piaci értéken: T 1-3 – K 9647, amely bevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: T 9647 – K 4832, az időbeli elhatárolást a térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Maradványérték és a piaci érték különbözete lízingelt eszköznél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] ...időbelileg el kell határolni, és a várható hasznos élettartam alatt az elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel arányosan kell az időbeli elhatárolást megszüntetni.(Kéziratzárás: 2022. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
–az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
–a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
–társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
–a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
–az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
–a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.
Részlet a válaszából: […] ...használható fel a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás pénzeszköze (T 455 – K 3853). A pénzeszköz felhasználásakor azonban a passzív időbeli elhatárolás nem szüntethető meg. (Kapcsolódóan megjegyzendő, a pótlás minden esetben azt jelenti, hogy a meglévő eszközt ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...határolni a térítés nélkül átvett, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci értékét: T 9647 – K 4832. Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. § (2) bekezdése szerint a használati jog költségkénti, ráfordításkénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Közös finanszírozású szoftver hasznosítása

Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Részlet a válaszából: […] ...(T 384 – K 9646), majd az egyéb bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként időbelileg elhatárolni (T 9646 – K 4832). Az időbeli elhatárolást a szoftver bekerülési értéke alapján elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.