Biztosító kártérítésének könyvelése

Kérdés: Véleményem szerint a céges autók káreseményének elszámolásával kapcsolatban nem történt változás. Mégis, míg a 6468. kérdésre (314. szám) adott válaszuknál a vissza nem igényelhető áfát az 522. főkönyvi számlára kell könyvelni, addig a 8159. kérdésre (422. szám) adott válaszuknál a vissza nem igényelhető áfa összegét a 867. számlára. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni a fentiek alapján arról, hogy mi változott!
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékét a – le nem vonható áfát is magában foglaló – számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben az igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni az 52. számlacsoportban, a 6468. kérdésre adott válasz szerint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Le nem vonható áfa elszámolása

Kérdés: A március 19-i számukban a 8159. Biztosító kártérítésének könyvelése című válaszukban azt írták, hogy a gépjárműjavítás 50%-ban levonható áfarészét az egyéb ráfordításokba kell könyvelni. Ez számomra ellentétes a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésével. [A kérdező pontosan idézi a számviteli törvény 78. §-ának (3) bekezdését.] Kérem visszajelzésüket, hogy jól gondolom-e. Ha mégsem, akkor melyik előírás tartalmazza az egyéb ráfordítások alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott törvényi előírásból az következik, hogy az igénybe vett szolgáltatások értékeként a részben levont (50%-ban) áfát nem lehet elszámolni. A törvényi előírás ide vonatkozó része ugyanis azt írja, hogy az igénybe vett szolgáltatások értékeként ....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...számlaadásra kötelezett és áfaalany, akkor a haszonbért számláznia kell az áfa felszámításával, amelyet a bérbe vevő társaság az igénybe vett szolgáltatások költségei között mutat ki (T 522, 466 – K 454), az előzetesen felszámított áfa a bérbe vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételként, fizetendő áfaként elszámolnia. A bérbe vevő társaság a bérbeadó által számlázott – áfa nélküli – összeget az igénybe vett szolgáltatások költségei között mutatja ki (T 522, 466 – K 454), feltételezhetően az előzetesen felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Személyszállítás utazásszervezőnél

Kérdés: Utazásszervező szerződést köt személyszállításra. Szállást foglal utasai részére, ő viszont utazásszervezési szolgáltatást számláz az utas felé. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben nem közvetített szolgáltatásról van szó, hanem igénybe vett szolgáltatásról, emiatt nem csökkenthető az iparűzési adó alapja?
Részlet a válaszából: […] ...A személyszállítás, a szállásfoglalás számlázott, az előzetesen felszámított áfát is magában foglaló ellenértékét így az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni, azok összegével az iparűzési adó alapja nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

E-útdíj elszámolása

Kérdés: Hogyan kell az e-útdíjat elszámolni? Lehet-e közvetített szolgáltatás? A fuvarozó cég feltüntetheti-e külön tételként a számláján, és az így feltüntetett útdíj is csökkenti a helyi iparűzési adót? A helyi iparűzési adó csökkentéseként csak a megtett úttal arányos útdíj vonható le, a sima autópálya-matricák nem? És a külföldön megfizetett megtett úttal arányos díj 7,5%-a levonható?
Részlet a válaszából: […] ...előírásból egyértelműen következik, hogy az útdíj egy sajátos szolgáltatás teljesítménnyel arányos ellenértéke, és ezért azt az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni (az 52. számlacsoportban), az útdíjban lévő előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Rendezvényszervezés költségei

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy a rendezvényszervezéssel foglalkozó kft.-nél az igénybe vett szolgáltatásokat, vásárolt termékeket – ha azokat tételesen nem számlázza tovább – a rendezvényszervezés érdekében felmerült költségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel egyidejűleg a személyi jellegű egyéb kifizetések között – ilyen jogcímen és összegben – elszámolt összeget át kell vezetni az igénybe vett szolgáltatások költségei közé. A munkavállaló felé számlázott, követelésként, majd a kifizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Előleg nem pénzben történő teljesítése

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával.Ezért a médiaszolgáltató által számlázott szolgáltatástminden egyes teljesítés után igénybe vett szolgáltatások költségeként könyvelnikell a szolgáltatóval szembeni kötelezettségként, az áfa pedig csak akkorvonható le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan az egyéni vállalkozást egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. (Az egyéni vállalkozó a termékbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját a megszűnést megelőzően levonásba helyezte, illetve visszaigényelte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
1
2