6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Gépkocsihasználat könyvelése
Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?
2. cikk / 6 Vizsgadíjak bizonylatolása
Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
3. cikk / 6 Bérelt személygépkocsi költségeinek elszámolása
Kérdés: A cég személygépkocsikat bérel (tartósan, egész évben), amelyet a dolgozók – változó arányban – munkavégzésre és magáncélra használnak. Minden egyes személygépkocsi után megfizetik a teljes cégautóadót. A dolgozók a vásárolt üzemanyagról számlát hoznak, amelyeket teljes összegükben költségként elszámolunk. Jó ez így? A személygépkocsik bérleti díjának áfáját teljes összegében levonhatjuk? Éves és havi autópálya-matrica vásárlásakor keletkezik-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
4. cikk / 6 Igénybe vett szolgáltatás anyagfelhasználása
Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centíroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak javítás van?
5. cikk / 6 Gépjármű gumiköpenycseréje
Kérdés: A tehergépjárművek gumiköpenyeit olykor éven belül többször is kell cserélni. A kft. nevére kiállított számlán külön tételben szerepel a gumiköpenyek értéke és azok felszerelése. Információink szerint a gumiköpeny a szolgáltatás része, így igénybe vett szolgáltatásként számoljuk el a számlázott összeget. Aránytalanul nagy azonban az eltérés a gumiköpeny 80-100 E Ft-os értéke és az 5-10 E Ft-os szerelés költsége között. Kezelhetnénk-e anyagköltségként a gumiköpenyt, és igénybe vett szolgáltatásként a szerelést? Ha nem, akkor megoldás lenne-e a két tételnek külön-külön számlán való szerepeltetése?
6. cikk / 6 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?