A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az az Szt. és az Szja-tv. előírásaival ellentétes gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos részteljesítések, és nem a lakóépület ellenértékét tartalmazzák, ezért ezen számlázott összegeket elsődlegesen mint az igénybe vett szolgáltatások költségét kell könyvelni az 5. számlaosztályban (T529, 466 – K 454); a lakásberuházáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban

Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...számlaosztályt;b) az 5. Költségnemek számlaosztályban az Szt.-ben előírt részletezéssel könyveli a költségnemeket (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Bérmunka díjának elszámolása

Kérdés: Egy cég fürdőruha előállításával foglalkozik. A fürdőruha-készítés egyes munkafolyamatait (összevarrás, hímzés, emblémafelvarrás) más szolgáltatóval végezteti el díj ellenében. Hogyan történik a bérmunkadíj elszámolása? Növeli a vásárolt készlet bekerülési értékét, vagy az igénybe vett szolgáltatások között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...készülő eredménykimutatásnál is készletre kell venni: T 23 – K 581), és ebből következően a bérmunkadíjat az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni (T 529 – K 454), majd a saját termelésű készlet értékét növelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Értékesítési céllal vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég továbbértékesítési céllal ingatlant vásárolt. Az épületen több millió forint értékű felújítást hajtottak végre. Helyesen járunk-e el, ha az ingatlan bekerülési értékét az áruk között, a több évig elhúzódó felújítást pedig a beruházások között számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...átalakítási munkák számlázott, illetve közvetlenül felmerült költségeit – ez esetben – elsődlegesen az 5. számlaosztályban az igénybe vett szolgáltatások költségei között, illetve a megfelelő költségnemnél kell elszámolni, majd a munkálatok befejezésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál

Kérdés: Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...bérmunkát, és a bérmunka ellenértékét a számviteli törvény értelmében nem az anyag bekerülési értékét növelő tételként, hanem igénybe vett szolgáltatásként számolja el az adózó, akkor van mód azt nettó árbevétel-csökkentő tételként figyelembe venni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...csoportba sorolja – a ráfordításkénti elszámolás szempontjából – vásárolt szolgáltatásokat, úgymint közvetített szolgáltatások igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások.Ezen szolgáltatások értéke az eredményelszámolás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...a következő 2001. évi megállapításokat: a társaság 1998. június 30-án 10 millió forint értékű bővítő épületberuházást igénybe vett szolgáltatás költségeként számolt el, 1998. december 28-án pedig kiszámlázott 5 millió Ft közvetlen önköltségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

A tulajdonjog fenntartásával történő értékesítés

Kérdés: A számlában tulajdonjoggal fenntartott termékértékesítésnél mikor történik a gazdasági esemény könyvelése és az áfa megfizetése? Év végén készletre kell-e venni (saját termelésű készletek)?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy a vevőnek a számla alapján (késedelmes számlázás esetén, akár számla hiányában is) a megvásárolt terméket, igénybe vett szolgáltatást a megfelelő eszközszámlán állományba kell vennie. Idevonatkozóan tartalmaz előírást az új Szt. 23...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségek – előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – azon összege, amely: a 2001-ben igénybe vett szolgáltatáshoz, egyéb szolgáltatáshoz kapcsolódik, s amellyel azonos összeget költségként kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
6
7
8