Szállítói kötelezettség vagy időbeli elhatárolás

Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelési díjat 2014 januárjában számlázza, akkor az így számlázott összeget a szállítóval szemben kell 2013. évi költségként, az igénybe vett szolgáltatások költségei között elszámolni.A kérdés második esetében egyértelmű a válasz akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Mérlegkészítés napja után érkezett számlák

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?
Részlet a válaszából: […] ...Különösen fontos ez a folyamatos szolgáltatásoknál, de a termékbeszerzéseknél is. Folyamatos szolgáltatások esetében, ha az igénybe vett szolgáltatás befejezésének időpontja a mérlegfordulónap vagy azt megelőző időpont, könyvelni a számla alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Könyvelési díjak számláinak könyvelése

Kérdés: A könyvelőiroda a könyvelésről szóló számláit 1 hónapos "csúszással" állítja ki: 2012. január végén számlázza a 2011. december havi bizonylatok könyvelési díját és áprilisban-májusban a 2011. évi éves beszámoló elkészítésének a díját. Ezeket a díjakat hogyan és milyen főkönyvi számlákkal szemben könyvelje a számla kiállítója, és hogyan a számla fogadója (az ügyfél)? Jó esetben havi díj szerepel a szerződésben, de van olyan eset is, amikor a tényleges munkaidő-ráfordítás alapján számlázzák a beszámolókészítés díját.
Részlet a válaszából: […] ...ezzel az összeggel!)Az ügyfélnél a beszámolókészítés díját, várható összegét apasszív időbeli elhatárolásokkal szemben kell, mint igénybe vett szolgáltatásokköltségét elszámolni, mivel a könyvelőiroda azt csak a mérlegfordulónapja utántudja majd számlázni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Követelésbehajtás

Kérdés: A kft. tevékenységi köre: követelésbehajtás. Kérem segítségüket a gazdasági események helyes könyveléséhez! Az engedményezési szerződésben az engedményező lemond az engedményes (a behajtó társaság) javára a teljes követelés összegéről (100 egység). Sikerült behajtani 60 egységet, amely összeg a bankszámlára megérkezett. A 40 egységet nem lehet behajtani, az adós nem fizet. Az engedményező és az engedményes közötti szerződés alapján a behajtott 60 egységből annak 20 százalékát az engedményes behajtási díj címén számlázza az engedményező felé, és a megmaradt 48 egységet továbbutalja az engedményező részére.
Részlet a válaszából: […] ...által átutalt összeget a követelésbehajtóval szembenikövetelésként: T 368 – K 311 (60 egység), a követelésbehajtó számlájátigénybe vett szolgáltatásként és általában levonható áfaként: T 529, 466 – K368 (12+3 egység), majd a ténylegesen átutalt összeget:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] ...eredményt növelni kell.Nagyon lényeges annak az ellenőrzése is, hogy a szállítótólvolt-e (és ha igen, milyen értékű) beszerzés, igénybe vett szolgáltatás? Azt atársaság milyen tevékenysége során használta fel? Ha volt, akkor az előzetesenfelszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...áfát 2008-ban levonta,de azt az Áfa-tv. előírása szerint nem lehetett levonásba helyezni, a levontáfa összegével annak az eszköznek, igénybe vett szolgáltatásnak a bekerülésiértékét kell növelni, amelyhez az előzetesen felszámított áfa kapcsolódott (T16, 21-22, 26,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Utólag elismert áremelés

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...keretében a helyiiparűzési adó hiányát is rendezni kell.A szolgáltatást igénybe vevőnél az áremelés áfa nélküliösszegével nő az igénybe vett szolgáltatások költsége. Emiatt változik azadózás előtti eredmény, csökken a társasági adó, a különadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadás (a közös költségek, afelújítási költségek kiszámlázása) adóköteles, akkor az ennek érdekében történtbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások előzetesen felszámított áfájalevonható, az Áfa-tv. 186. §-a alapján visszaigényelhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Később kapott számla

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...előző bekezdésben leírt probléma feloldására az Szt. 47.§-ának (9) bekezdése megadja a lehetőséget. A kérdéshez kapcsolódóan, azigénybe vett szolgáltatásnak is van bekerülési (beszerzési) értéke, amitjellemzően a szolgáltató számlája dokumentál. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Könyvelés a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyonkezelésbeadó a vagyonkezelési szerződésben meghatározott összeg megfizetését írhatjaelő. Ezen használati díjat mint igénybe vett szolgáltatás költségét kellelszámolni az 5. számlaosztályban a kincstári vagyonnal folytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.