Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés illetékszabályozási vonatkozását illeti, kiemelendő, hogy a haszonélvezeti jog az Itv. alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül. Ingyenes vagyoni értékű jog szerzése esetén ajándékozásiilleték-kötelezettség, ellenérték fejében való szerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...(üzletrész) nem pénzben megszerzett bevételnek minősül, amelynek – az adott esetben – az egésze jövedelem (nincs szerzési illeték), azaz tagonként 6766 E Ft. Az Eho-tv. 3. §-a (1)–(2) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség isterhelheti.A magánszemély tulajdonosoknak az osztalékról való lemondásamint követelés elengedése azonban ajándékozási, illetékfizetési kötelezettséggeljár, amelynek megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. [Ezenállítással vitatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] ...tagi kölcsönesetében is) a leírtak szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a tagikölcsön elengedése miatt a bt.-nek ajándékozási illetéket kell fizetnie, azosztalékként előírt összeget pedig 25% személyi jövedelemadó és 14%egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?
Részlet a válaszából: […] ...vásárlási utalványokat szigorú számadási kötelezettségalá kell vonni, hiszen azok értéke meghaladja az előállítási költségüket,illetéktelen általi felhasználása a vásárlási utalványok értékébenvisszaélésre, jogtalan anyagi előny szerzésére adhat lehetőséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.