Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...(megállapodást) el kell juttatni az ingatlan-nyilvántartáshoz, az adóhatóság fogja majd megállapítani az új tulajdonost terhelő illetéket. A kft.-t illetékfizetési kötelezettség nem terheli. A kft. feladata az adható osztalék összegének a megállapítása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Haszonbérbe adásból származó jövedelem bizonylatolása

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a megállapodás alapján a használatba adás az 5 évet eléri. Az Erdőbirtokossági Társulat részére a magánszemélyek használatba adják az erdőnek minősülő földjüket, olyan megállapodás keretében, amely alapján adómentes jövedelmük keletkezik. Az Erdőbirtokossági Társulatnak milyen bizonylatot kell kiállítania ezen adómentes kifizetésekről? (Kiadási pénztárbizonylat, bankkivonat?) Van-e valamilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg, kinek és mikor kerül kifizetésre? Ez az összeg bármekkora lehet? A magánszemélyek részére kifizetett összeg igénybe vett szolgáltatások költsége vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...alapján készített számítás (hivatkozás) a juttatás összegszerűségére, a folyósítás módjára vonatkozóan, amelyet a társulat illetékes vezetője igazol. A (haszonbérleti) szerződésben, megállapodásban rögzített módon és időponttal történhet a kifizetés, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Ajándékba adott aranytárgyak járuléka

Kérdés: Egy gazdasági társaság a fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen 155 000 Ft értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelőbizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót és ugyanezen érték után 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.A gazdasági társaságnak az ajándék után illetéket nem kell fizetnie, mivel a juttatást személyi jövedelemadó terheli. Az ajándék költsége és az ahhoz kapcsolódó közterhek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...tőke és a jegyzett tőke közöttinegatív különbözetet. A tagi kölcsön elengedése esetén azonban a társaságot2008. január 1-jétől illetékfizetési kötelezettség terheli, sőt 2010. január1-jétől az elengedett kötelezettség összegével nem lehet – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Osztalékfizetés – nem pénzbeli (eva)

Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...ellenébenmind az "A", mind a "B" tulajdonos, és a lakóingatlan piaci értéke alapján ezaz 50-50 százalék 3900-3900 E Ft-ot jelent. Így az illetékfizetésikötelezettség is ezen összegek alapján áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi alapjaivalelszámolt – a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között elnem számolható – adók, illetékek, díjak, hozzájárulások tárgyévre bevallott,fizetett, illetve fizetendő összege is egyéb ráfordítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.