4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
2. cikk / 4 Ügyvédi iroda megszűnése
Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
3. cikk / 4 Közösségen belül megfizetett adó visszatéríttetése
Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már beadott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?
4. cikk / 4 Visszafizetési kötelezettség könyvelése
Kérdés: A gazdasági társaságot az ítélőtábla másodfokon jogerősen a vételár visszafizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése szóban decemberben, írásban a következő év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt megtörtént. A megítélt összeg vételár, illeték és kártérítés. A vevő jogosultságát a gazdasági társasággal szemben kezességvállalással biztosította. A jogosult írásban engedélyezte a gazdasági társaság részletfizetési lehetőségét oly módon, hogy az utolsó részletfizetés az ítélet kihirdetésének évében, december 20-áig történjen meg. A gazdasági társaság az ítélet szóbeli kihirdetése évében a kötelezettség 25%-át céltartalékként könyvelte, míg a többi kötelezettségét az írásbeli ítélet évében. Kérdés, helyesen járt-e el a gazdasági társaság?