Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként a könyveibe kerül az építési telek.Az üzletrész vételéhez közvetlenül adófizetési kötelezettség nem kapcsolódik, de illetékfizetési kötelezettség terheli, ha az Itv. 18. §-ának (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak. Az Itv. 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés illetékszabályozási vonatkozását illeti, kiemelendő, hogy a haszonélvezeti jog az Itv. alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül. Ingyenes vagyoni értékű jog szerzése esetén ajándékozásiilleték-kötelezettség, ellenérték fejében való szerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Korábban jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék

Kérdés: Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...adózás előtti eredményt csökkenteni lehet, a magánszemély tulajdonosok lemondása miatt a társaságot sem terheli a vagyongyarapodás miatt illetékfizetési kötelezettség. Az osztalékkifizetésről való lemondás eredményeként – ugyan közvetett módon – a jóváhagyott, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...(üzletrész) nem pénzben megszerzett bevételnek minősül, amelynek – az adott esetben – az egésze jövedelem (nincs szerzési illeték), azaz tagonként 6766 E Ft. Az Eho-tv. 3. §-a (1)–(2) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...társasági adót kell fizetni.A magánszemély tulajdonosoknak az osztalékról való lemondása- mint követelés elengedése – ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséggeljár, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság (jelen esetben a bt.)köteles.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Társasházi lakás értékesítése

Kérdés: Gazdasági társaság tulajdonát képező társasházi lakást milyen feltételekkel vásárolhatja meg a társaság cégvezetője? Megvásárolhatja-e a könyv szerinti ár alatt? Lehet-e eladó is meg vevő is az ügyvezető? Ha igen, kell-e a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti különbözet után személyi jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyihozzájárulást kell fizetnie a magánszemélynek a vagyonszerzés negyedévét követőhónap 12. napjáig. A vagyonszerzési illetéket is a piaci érték alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...meg, ésaz ehhez kapcsolódó kötelezettségét a kft. ingatlan átadásával(értékesítésével) teljesíti, akkor a tagnak, a tulajdonosnak az illetékrőlszóló 1990. évi XCIII. törvény 18. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...alatt mindenkötelezettséget meg kell szüntetni.Ha nincs tagi kölcsön, de pénze sincs a társaságnak amegfizetendő járulékok, illetékek kifizetésére, akkor erre a tulajdonos milyenformában adjon pénzt?Ha a kérdező társaság kft., és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai magánszemélyek, 2008-ban a jegyzett tőkét 3 millió forintról az eredménytartalék terhére 18 millió forintra megemelték. 2009-ben a 18 M Ft-os üzletrészt el szeretnék adni 3 M Ft-ért, akkor, amikor a társaság jelenleg is nyereséges. Lehetséges ez? Milyen adóvonzata van? Van-e a 15 M Ft-os különbözetnek ajándékozásiilleték-vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...ha a vevő gazdálkodó szervezet, illetve hamagánszemély. Ha a vevő gazdálkodó szervezet, akkor a következőket kellfigyelembe venni: Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. §-a(1) bekezdésének b) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az így felosztottvagyonról valamely tag a másik javára lemond, akkor a kedvezményezett tagot -mivel ingatlan a lemondás tárgya – az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény(Itv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.
1
2