Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...végső soron az állami adóhatóság állapítja meg.Az ingatlan haszonélvezeti joga értékeként a számviteli elszámolás során az illetékfizetési kötelezettség alapját képező forgalmi értéket indokolt számításba venni. [Valójában az ingatlan forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...tőke és a jegyzett tőke közöttinegatív különbözetet. A tagi kölcsön elengedése esetén azonban a társaságot2008. január 1-jétől illetékfizetési kötelezettség terheli, sőt 2010. január1-jétől az elengedett kötelezettség összegével nem lehet – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség isterhelheti.A magánszemély tulajdonosoknak az osztalékról való lemondásamint követelés elengedése azonban ajándékozási, illetékfizetési kötelezettséggeljár, amelynek megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. [Ezenállítással vitatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.