Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolás során alapvető követelmény az, hogy a hitelezők igényei kielégítésre kerüljenek. Hitelezői igénynek minősül a tagok (tulajdonosok) tagi kölcsön miatti követelése is. Ezt nem feltétlenül kell a végelszámolás előtt rendezni, de a tagi kölcsön miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...történik.A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással történő tőkeemelésnek adóterhe nincs, a cégbírósági eljárás miatt van azonban illetékfizetési kötelezettsége.Hangsúlyozni kell, a tőketartalékot közvetlenül a tulajdonosi kölcsönből nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...elévült követelés valójában értelmezhető úgy, mint az elengedett követelés, és így a zrt.-t terheli a gazdagodását terhelő adó- és illetékfizetési kötelezettség.Az is nyilvánvaló, hogy elévült követeléssel nem lehet tőkét emelni.A főkérdésre adandó válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.