Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...A svájci állampolgárságú kft.-üzletrész-tulajdonos a kérdésben leírtak alapján feltehetően Magyarországon minősül belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek, Magyarországon ad be adóbevallást, és itt adózik az összes jövedelme. Így nem kell figyelemmel lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Külföldi magyar üzletrészének értékesítése

Kérdés: Osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű kft. 100%-os üzletrésze. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Az osztrák magánszemély üzletrészét egy magyarországi székhelyű kft.-nek értékesíti. Az értékesítésből árfolyamnyeresége keletkezik. Ebben az esetben az osztrák illetőségű magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme Magyarországon vagy Ausztriában adózik?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthető vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő illetőséggel bír.A kérdés szerinti elidegenítő az osztrák magánszemély, aki illetőséggel Ausztriában rendelkezik, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Bejelentett részesedés

Kérdés: Vállalkozásunk alapított egy belföldi székhelyű társaságot, 100 százalékos tulajdonrésszel. Az alapítás szerzett részesedésnek számít-e? Ha a céget 14 hónap után eladja, vonatkozik-e rá a Tao-tv. 7. §-a szerinti adózás előtti eredményt csökkentő jogcím, bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége?
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Kanadai állampolgár üzletrészvásárlása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyszemélyi tulajdonosa egy magyar-kanadai állampolgár. A magánszemélynek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye. A tulajdonos szeretné értékesíteni egy magyar állampolgárságú magánszemélynek az üzletrészét. Az üzletrész piaci értéke és az alapításkor rendelkezésre bocsátott jegyzett tőke között jelentős árfolyamnyereség jelentkezik. A magyar-kanadai állampolgárnak hol és mennyi adókötelezettsége keletkezik az üzletrész-értékesítésből származó árfolyamnyeresége után?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az árfolyamnyereség ott adóztatható, ahol az üzletrésztulajdonosa, azaz a magyar-kanadai állampolgár belföldi illetőséggel bír. Aleírtak alapján az üzletrész értékesítéséből származó árfolyamnyereségKanadában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség felmerülhet. A személyijövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályai alapján külföldiilletőségű magánszemélyeknél csak a belföldről származó jövedelemre kellalkalmazni a törvény rendelkezéseit. A magyar-német...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő (a magyar kft.) gazdaságitevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg, ha aszolgáltatást nyújtó illetősége szerinti tagállamtól (más EU-tagállam) eltérőállamban (Magyarországon) nyilvántartásba vett adóalany.Bérbeadás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...értékének és a megszűnt részesedés könyv szerinti értékének együttes összegét. Abban az esetben, ha a társaságnak külföldi illetőségű nem magánszemély tagja is van, az előzőek szerint megállapított osztalékból, ha azt pénzben teljesítik, le kell vonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.