Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerint a külföldi illetőségű magánszemélynek csak belföldről származó jövedelme tekintetében keletkezik adókötelezettsége Magyarországon, és a kapott jövedelem belföldről származó jövedelemnek akkor minősül, ha belföldi illetőségű munkáltatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Rendezvény költsége

Kérdés: A társaság megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából rendezvényt szervez. A rendezvényen értékelik az eddig végzett munkát és a jövőre vonatkozó terveket. A rendezvényen a társaság vendégül látja a dolgozókat, azok hozzátartozóit, bel- és külföldi üzleti partnereit. Hogyan kell minősíteni a rendezvény költségeit (például terembérlet, zene, műsor, étel, ital, szállás) adó és járulék szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...16-ig a reprezentáció teljes egészében adóköteles természetbeni juttatás volt, amit a személyi jövedelemadón kívül a belföldi illetőségű magánszemély részére adott juttatás után 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terhelt. Augusztus 17-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...van a juttatónak. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség független a kedvezményezettek személyétől (külföldi illetőségű részesül-e belőle vagy sem), a kötelezettség ugyanis nem az egyes juttatásokhoz kapcsolódik, hanem egy adófizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...jegybanki alapkamatot alapul véve kell megosztani az osztalékot 20 és 35 százalékos részre.Abban az esetben, ha a magánszemély külföldi illetőségű, az osztalék utáni személyi jövedelemadó mértékét befolyásolja a Magyar Köztársaság és a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...terheli, sajátos az adózás rendje is.Mindenki számára hasznos annak ismerete, hogy: ki a külföldi személy, hogyan kell a külföldi illetőséget igazolni, mit jelent a haszonhúzói minőség, a kifizetőnek milyen feladatai vannak, s milyen következményekkel jár az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény kihirdetését követő 45. naptól e juttatások után egységesen – függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi illetőségű a magánszemély – egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. E rendelkezések is alkalmazhatók a 2001. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.