Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...mivel nem pénzeszköz, bár valójában nem felel meg a követelés számviteli fogalmának. Anemzetközi gyakorlat szerint a kriptovalutát az immateriális javak között (ha tartós befektetés), illetve a készletek között javasolják az eszközök között kimutatni, bár ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása megszűnésekor az egyéni vállalkozásában lévő eszközöket, termékeket (tárgyi eszközöket, immateriális javakat, vásárolt és saját előállítású készleteket) vállalkozásából véglegesen kivonja, ez ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet, vagy – ha nem minősülközhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek – a cél szerinti tevékenységetszolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésénekellenértéke, bevétele.Ha az alapítvány cél szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...a vásárolt és a saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ellenértékét lehet (ideértve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítését is, bár azok ellenértékét egyéb bevételként kell elszámolni). A biztosítási díj általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is; a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; a szabad pénzeszközök betétbe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.