8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Opcionálisan átvállalt költség elszámolása
Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?
2. cikk / 8 Szabályzat aktiválása
Kérdés: Aktiválható-e a GDPR-előírásoknak való megfelelés érdekében kidolgozott (és beszerzett) adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat? Ha igen, milyen jogcímen? Társaságunk számviteli politikája alapítás-átszervezés és kutatás-fejlesztés költségeinek aktiválását nem engedi.
3. cikk / 8 Szellemi termék vagy kísérleti fejlesztés
Kérdés: Társaságunk saját szoftverfejlesztéssel foglalkozik, a fejlesztést saját alkalmazottak és külső szoftverfejlesztő végzi. Társaságunk az ezzel kapcsolatos költségeit kísérleti fejlesztésként számolja el. A szoftver már használható és értékesíthető, de folyamatos fejlesztés alatt van, a felmerülő igények és saját ötletek alapján. Ez évben a szoftverrel kapcsolatban már létrejöttek szerződések, amelyek tárgya: szoftverlicenc biztosítása, frissítések rendelkezésre bocsátása, technikai konzultációs lehetőség biztosítása (a szoftver tulajdonjogát társaságunk nem adja át). Az ügyféligények szerint olyan funkciókat fejlesztettünk ki, amelyek a többi ügyfél számára nem elérhetők, de a funkciókhoz való licenchozzáférés a későbbiekben értékesíthető más ügyfeleknek is. Kérdések a számviteli elszámolással kapcsolatban: A kísérleti fejlesztésből szükséges-e átvezetni a szellemi termékek közé a fejlesztett szoftver értékét? A további, folyamatos fejlesztések költségeit hogyan lehet elszámolni, aktiválni? Az egyes, külön-külön kifejlesztett funkciókat lehet-e külön-külön aktiválni?
4. cikk / 8 Szerzői jog kimutatása
Kérdés: Egyházi intézményünk felhasználási szerződést kötött digitális tananyag fejlesztésére, valamint felhasználására. A szerződés 10 év időtartamú, határozott idejű, kizárólagos felhasználási jogot enged a felhasználó egyházi intézményünknek. A szerződés szerinti szerzői jogdíj 30%-a a felhasználási jogdíj ellenértéke. A szerzői jogdíj megfizetése számla alapján történik. A teljes szerzői jogdíjat az immateriális javak vagyoni értékű jogok sorra kell könyvelni, vagy meg kell bontani 70-30 százalék arányban, és így elkülönítetten könyvelni a felhasználási díjat a vagyoni értékű jogok között?
5. cikk / 8 Térségi integrált szakképző központ fejlesztése
Kérdés: A térségi integrált szakképző központ (TISZK) fejlesztése céljából kapott TÁMOP támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A támogatási szerződés szerint a projekt akkor valósul meg, ha a TISZK bizonyos képzési létszámot megvalósít az elkövetkező 3 évben, illetve kötelezettséget vállal a TISZK képzési rendszerének 5 éves működésére. A támogatás 5 százaléka tárgyi eszköz beszerzésére, a többi a "projekt megvalósítási költségeire" fordítható. A pályázati kiírás szerint nem beruházási célú a támogatás. Az így kapott támogatás fejlesztési vagy működési támogatás számviteli szempontból? A projekt költségei aktiválhatók-e alapítási-átszervezési költségként, vagy szellemi termékként, vagy költségként kell azokat elszámolni? Az előlegként folyósított támogatást kötelezettségként vagy egyéb bevételként kell elszámolni?
6. cikk / 8 Vásárolt szoftverek elszámolása
Kérdés: A vásárolt szoftverek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezem: hogyan történik a szoftverbeszerzés elszámolása, a meglévő szoftverek folyamatos aktualizálása, a meglévő szoftverek továbbfejlesztése, értelmezhető-e az értéknövelő felújítás, és hogyan kell mindezeket elszámolni, ha a szoftverek már 0-ra leírtak?
7. cikk / 8 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
8. cikk / 8 2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai
Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?