21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 A határ túloldalán bérelt raktár
Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
2. cikk / 21 Áfatörvény szerinti árfolyam használata
Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
3. cikk / 21 Csoportos adóalanyiság
Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
4. cikk / 21 Visszaszállított termék bizonylatolása
Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
5. cikk / 21 Termékimport hamburgi vámeljárással
Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A termékeket a hazaszállítással megbízott fuvarozócég Hamburgban vonja vámeljárás alá, azaz ott vámolják le. A termék hazaérkezésekor két bizonylattal (számlával) rendelkezem. Az egyiket a szállítócégtől kapom, amely az eljárási, tárolási, árukezelési és szállítási költségeket tartalmazza. A másikat a kínai partnertől. A szállítmányozó számláján az áfaérték ÁKK. megjegyzést tartalmaz, azaz áfakörön kívüli. A kínai számlán nincs áfa feltüntetve. Kérdés: A kínai szállító számlájának mi a teljesítési időpontja? Valóban EK-n belüli beszerzésnek minősül-e az ügylet? Ha EK-n belüli beszerzés, a 0761-es bevalláson kinek az EU-adószámát tüntetem fel? A szállítmányozó cég számlája az Szt. szerint az áru értékét növeli, és ezt is EU-n belüli beszerzésként kell-e kezelni, és a 0761-es bevallásba a két számla összértékét kell-e feltüntetni? Hogyan kell könyvelni ezeket összköltségeljárással készülő eredménykimutatásnál, amikor a készletek közvetlenül az elábé-számlára kerülnek?
6. cikk / 21 Német cég magyar képviseletének adózása (áfa)
Kérdés: Egy német cég magyarországi képviselete vagyunk magyar tulajdonosokkal (nem leányvállalat). Évek óta bonyolítunk le egymás között ügyleteket. Importálunk anyagot (a közösségi beszerzés szabályai szerint itthon számítjuk fel és vonjuk le az áfát), szolgáltatásimportot veszünk igénybe (gépjavítás), kifelé számlázunk ügynöki jutalékot a gépeik eladása után, közvetítünk részükre magyarországi hirdetési szolgáltatást, melyek az áfa területi hatályán kívüli értékesítések. A napokban véletlenül szereztünk róla tudomást, hogy a fenti német cégnek van Magyarországon adószáma (az APEH felszólította áfabevallás benyújtására), be van jelentkezve nálunk. Kérdésünk az, hogy változik-e emiatt a fent vázolt áfaelszámolási és számlázási gyakorlatunk? Különösen a szolgáltatások tekintetében?
7. cikk / 21 Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele
Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
8. cikk / 21 Romániából beszerzett termék értékesítése Ausztriába
Kérdés: A magyar kft. Romániából terméket szerez be és értékesít Ausztriába úgy, hogy a fuvart a román fél szervezi, ő fuvaroztat közvetlenül az osztrákhoz, de a magyar kft.-nek számláz. A magyar kft. továbbszámlázza a terméket az osztráknak. Hogyan kell számlázni? Milyen áfával, az Áfa-tv. milyen előírásai alapján? Kinek a nevére állítsák ki a vámpapírokat? Kinek kell elvégeznie a vámkezelést?
9. cikk / 21 Exportértékesítés
Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
10. cikk / 21 Külföldön történő termékértékesítés áfája
Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?
