Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtására nem köteles, számviteli szempontból térítés nélküli (ingyenes) szolgáltatásnyújtásnak minősül. Így az építésitelek-ingatlan használatbaadásának szívességi használata is. A használatba adó társaságnak csak akkor kell a tevékenységi körébe felvennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...kell rögzíteni és értékelni;– a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmező rendelkezésére stb.Sokszor leírtuk, hogy az ingatlan a tárgyi eszközök egy sajátos csoportja, az ingatlanok közé sorolandó eszközöket az Szt. 26. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...áll, a ráépítéssel – a felek eltérő megállapodásahiányában – közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egészingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kellmegállapítani." A Ptk. a tulajdoni hányad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...isalkalmazható.5. Halasztott bevétel [45.§ (5) bekezdése]Az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy a befektetetteszközök (például ingatlan, üdülő stb.) használati, üzemeltetési, kezelésijogát a vállalkozó tartósan átengedi, és az átengedésért díjat kér....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Részletre történő vásárlás

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenérték teljes összegű kiegyenlítéséhez (de attól eltérő is lehet). Más kérdés az, hogy a vázolt feltételekkel vásárolt ingatlant a vevőnél mikor kell állományba venni, illetve aktiválni.Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Értékesítési céllal vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég továbbértékesítési céllal ingatlant vásárolt. Az épületen több millió forint értékű felújítást hajtottak végre. Helyesen járunk-e el, ha az ingatlan bekerülési értékét az áruk között, a több évig elhúzódó felújítást pedig a beruházások között számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. Meg kell azonban már itt jegyezni, az adott esetben az ingatlan felújítása a beruházások között nem számolható el. Az ingatlan fogalmába tartozónak tekintjük – többek között – a telket (földterületet) és az épületet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.