6 talált cikk az előleg , előlegszámla , számla , foglaló , ingatlan kifejezésre

Kérdés: A társaság (vevő) 2018 őszén adásvételi szerződést kötött társasházi üdülő vásárlására. Az üdülő kulcsátadása és a birtokbaadás a 2019. év végi részműszaki átadást követően a 2020. évben történik meg. A vételár öt részletben került, illetve kerül megfizetésre. Az első négy vételárrészletet a szerződés előlegnek nevesíti, ebből az első foglaló. Az előlegszámlák kiegyenlítésre kerültek a vevő felé 2019. december 31-ig, a teljes vételár 90%-áig. A vevő részére a földhivatali nyilvántartásba bejegyzésre került 2019. évben a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye, majd 2020. év elején tulajdonjog-adásvétel címen. Az üdülő teljes birtokbavételi jegyzőkönyvvel történő birtokbaadása még nem történt meg, nem készült el a végszámla. A vevőnél a 2019. évi egyszerűsített éves beszámolóban mi az ügylet helyes bemutatása? A tárgyi eszközök értéke soron a beruházásra adott előlegek kerülnek kimutatásra, és a kiegészítő mellékletben egy rövid szöveges leírás? Vagy befejezetlen beruházásként kell a nem számlázott szállításokkal szemben felvenni a teljes vételárértéket, és mellette bemutatni az adott előlegeket is?

Kérdés: Társaságunk, mint eladó, ingatlan-elő­szerződést kötött egy beépítetlen terület megjelölésű ingatlanra 2013. évben. A vevő 100 E Ft foglalót fizetett, amiről társaságunk kiállította az elő­legszámlát. Az ingatlant a társaság 2014. évben apportálta leányvállalatába, a tulajdonjogot a földhivatal bejegyezte. A leányvállalat végleges szerződést kötött a vevővel, az ingatlan adásvétele 2014-ben megtörtént. A két társaság hogyan rendezze egymás között a foglalót? Ha társaságunk átutalja azt leányvállalatának, van-e további teendője?

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég 2010. 02. 24-i kelettel szerződést kötött üzlethelyiség értékesítésére. A vevő még februárban foglalót, majd előleget fizetett. Az eladó a pénzügyi teljesítést követően számlát bocsátott ki, amely tartalmazta a nettó összeget és 25% áfát. 2010. 07. hónapban az eladó cég ellen felszámolási eljárás indult. A felszámoló a vevő részére leszámláztatta (2010. 02. 14-i teljesítéssel) a vételár fennmaradó összegét. A végszámla tartalmazta a nettó értéket és a 25% áfát. Helyes-e a felszámoló által bruttó módon történő számlázás? A vevő visszaigényelheti-e az áfát? (Az üzlethelyiséget gazdasági tevékenysége folytatásához vásárolta.)

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?