Kölcsönadott munkavállalók utáni iparűzési adó

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, s az ország több pontján létesített e célból irodát. Nem teljesen világos számunkra, hogy a kölcsönadott munkavállalóink foglalkoztatásának helyszínén kötelesek vagyunk-e helyi iparűzési adót fizetni. Továbbá az is bizonytalanságot okoz, hogy a kölcsönadott munkavállalókat mely településen kell figyelembe venni, különösen, ha a kölcsönadott munkavállalók munkavégzésének helye szerinti településen van irodánk, azaz telephelyünk. Az értelmezési nehézséget az okozza, hogy a Htv. a változó munkahelyen foglalkoztatottakra vonatkozóan ad útmutatást, de azt nem rögzíti, hogy ki tekintendő változó munkahelyen munkát végző munkavállalónak.
Részlet a válaszából: […] ...alatt kell érteni valamennyi – a felsorolásban külön nem nevesített – bármely jogcímen használt üzleti létesítményt is, amely:– ingatlan jellegű,– az köthető a vállalkozási tevékenységhez, a létesítmény "részt vesz" a vállalkozás tevékenységében, s...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Anyagmozgatás az építkezésen (áfa)

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...fizeti meg a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyanépítési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlanlétrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására -ideértve az ingatlan bontással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja-tv. 49/C. §),– árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja-tv. 67. §),– ingatlan bérbeadásából (Szja-tv. 74. §) származó,egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója amagánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása,azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 25 százalék.2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.