Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából

Kérdés:

Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?

Részlet a válaszából: […] ...használtan vásárolt ingatlant (nyilvánvalóban épületet és telket) a társaság értékesítés céljából vásárolta, ezért azt nem a tárgyi eszközök között kell állományba venni, hanem a vásárolt készletek (áruk) között külön-külön meghatározva az épület, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Beruházás minősítése

Kérdés: Társaságunk beruházás keretében új ingatlant hoz létre. A társaság a beruházás kivitelezésével különböző vállalkozókat bíz meg, fővállalkozó nincs. A kivitelezőket az ügyvezető koordinálja, felügyeli a munkájukat, ő köti a szerződéseket. A kivitelezők a társaság nevére állítják ki a számlát. Alkalmanként a társaság is beszerez kisebb anyagokat, amelyeket a kivitelezők rendelkezésére bocsát. A beruházás saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül-e az áfa, illetve a számvitel szempontjából? Van saját rész? Ha van, hogyan kell számszerűsíteni?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül saját vállalkozásban végzett beruházásnak.A számviteli minősítéshez szükséges legfontosabb elem hiányzik, mivel az ingatlant nem a társaság munkavállalói hozzák létre, a kivitelezési munkákat külső vállalkozások dolgozói végzik.Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Épületfelújítás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült kamat, biztosítás díja stb.) abeszerzési ár részét képezi.Az épület, építmény beszerzési áraként az Szja-törvénynek azingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?
Részlet a válaszából: […] Az adott esetben követendő eljáráshoz a 2001/20. Adózásikérdés ad iránymutatást. Ennek megfelelően külön kell kezelni az épített utak,illetve közművek átadását. Út esetében szóba jöhet az Áfa-tv. 7. §-ának (3) bekezdésee) pontjának előírása, feltéve hogy az út...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Beruházás később levonható áfája

Kérdés: A kft. 2004-ben támogatást kapott a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő munkahelyteremtő beruházáshoz. A társaság bérelt ingatlanon egy üzemcsarnokot alakított ki. Az aktivált értéket növelte a le nem vonható áfa összegével. A kapott támogatást halasztott bevételként tartja nyilván, amelyet az elszámolt értékcsökkenés alapján a beruházás értékének és a támogatás összegének arányában vezet vissza a rendkívüli bevételek közé. A 2005. évi XXVI. törvény alapján a korábban le nem vonható áfát a 2005. évi bevallásban rendezte. Hogyan kell könyvelni a levonásba helyezett áfaösszeget?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi XXVI. törvény 62. §-a szerint az adókról, járulékokrólés egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003.évi XCI. törvénynek a 2005. évi XXVI. törvénnyel megállapított 211. §-ának (22)bekezdését 2004. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Ingatlanhoz kapcsolódó járulékos költségek számlázása

Kérdés: A társaság telket vásárolt társasházi lakásépítés céljára. A lakásépítők részére a telekhányadokat lakásonként értékesíti a társaság, a telekhányad-értékesítést és a lakásépítést egy szerződésben rögzítették. A társaság a lakások felépítésére a vevőkkel vállalkozási szerződést köt. A vevők részletekben fizetnek. Az építés költségét a szerződés rögzítette. Az építési engedély a társaság nevére szól, és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakást adunk át. Visszaigényelheti-e társaságunk a telekhatárig kiépített közművek teljesítési számláiban szereplő áfákat, továbbá a telek tereprendezésével kapcsolatos teljesítésekben felszámított áfát? Hogyan kell kiszámlázni a tereprendezés, a közműépítés költségét?
Részlet a válaszából: […] ...kell. Társasháztulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratban foglalt megállapodása és a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ebből pedig az következik, társasházról csak azután lehet beszélni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Lakásértékesítés telekkel, közműfejlesztéssel

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző kft. telket vásárolt társasházépítés céljából. A telekingatlant a lakással együtt értékesíti. A közműfejlesztés a telekhez és az épülethez is kapcsolódik. A közműfejlesztés áfája – ha áfás – levonható-e? Mi van a lakásonként elkülöníthető beszerzések áfájával? Ha a lakóingatlan értékesítési ára tartalmazza a telekhányad vételárát, ami áfamentes, akkor melyik előírás szerint vonhatja le a kft. a beszerzések áfáját?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást tehát mindenképpen külön kell kezelni, az nem része a teleknek, nem része a társasháznak, azt az Szt. előírásai szerint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell kimutatni. Ebből következik az is, hogy külön tételben kell azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.