Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint a számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető az immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál. Ebből következően, amilyen összegben az üzleti vagy cégérték bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...isalkalmazható.5. Halasztott bevétel [45.§ (5) bekezdése]Az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy a befektetetteszközök (például ingatlan, üdülő stb.) használati, üzemeltetési, kezelésijogát a vállalkozó tartósan átengedi, és az átengedésért díjat kér....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokból is következik, a földterület, a telek értékét (még ha eszmei telekhányadokról is van szó) nem lehet, nem szabad a lakóingatlan, a lakás értékében számlázni, azt mindenképpen külön számlában vagy a számlában elkülönítetten kell megjelentetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.