187 cikk rendezése:
1. cikk / 187 Felhasznált fejlesztési tartalék – helyi adó
Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban van kérdésünk. Társaságunknak a 2.1. pont szerinti komplex adóalap-megosztást szükséges alkalmaznia az adóalap nagysága miatt. A helyi adókról szóló törvényben nem találtunk a fejlesztési tartalékkal kapcsolatban semmilyen utalást, iránymutatást, hogy ezt hogyan kell kezelnünk az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban. Előző években nem volt jelentős a fejlesztésitartalék-felhasználásunk, így azoknál az éveknél egy összegben hozzáadtuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés értékéhez. A 2023. évben viszont jelentős fejlesztési tartalékot használtunk fel (347 millió Ft-ot). Amennyiben ezt egy összegben hozzáadjuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenéshez, akkor ez nagymértékben torzítani fogja az önkormányzatok közötti megosztást. 2023. évben a számviteli törvény szerinti écs.: 196.954.282 Ft, Tao-tv. szerinti écs.: 96.268.089 Ft, fejlesztési tartalék összege: 347.323.828 Ft. Véleményünk szerint a 200.000 Ft beszerzési érték alatti, amelyre egyösszegű értékcsökkenés van elszámolva, ott egy összegben szükséges a fejlesztési tartalék felhasználásával korrigálni. Azonban, amelyre nem egy összegű értékcsökkenést számoltunk el, ott hogyan járjunk el? Milyen nyilvántartási kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban? Tudnának-e nekünk iránymutatást adni, hogyan járunk el helyesen?
2. cikk / 187 Bérbeadásnál áramdíj továbbszámlázása
Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Helyes-e, ha a közvetített szolgáltatást az alábbiak szerint számlázzuk tovább? (Továbbszámlázandó tétel: 2023. 12. havi áramdíj.) Továbbszámlázáskor a számlán feltüntetett dátumok: kiállítás dátuma: 2024. 03. 13., teljesítés dátuma: 2024. 03. 13., fizetési határidő: 2024. 03. 31. Kiszámlázott tétel: 2024. 03. hónap járulékos költsége, 2023. 12. havi áramdíj.
3. cikk / 187 Tőkekivonáshoz kapcsolódóan a saját tőke rendezése
Kérdés: A tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás törvény adta lehetőség. A jegyzett tőke leszállításával, azzal arányosan a tőketartalék- és az eredménytartalék-csökkenés összegét is elő kell, hogy írják a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként [2000. évi C. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, 37. § (2) bekezdés f) pontja]. A saját tőke összege jelentősen meghaladja a jegyzett tőke összegét. A saját tőkében negatív az eredménytartalék és pozitív a tőketartalék. Van-e bármilyen teendő a saját tőke rendezésében a tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállítása előtt? A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése telek és ingatlan átadásával történik. Jól értelmezzük-e az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdését és a 11. § (1) bekezdését, miszerint az eszközök kivonása miatt az ügylet értékesítésnek minősül, és az eszközöket piaci értéken kell eladni?
4. cikk / 187 Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan
Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély – a vagyonfelosztási javaslat szerint – megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek – az ingatlan tekintetében – az szja-n kívül – milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
5. cikk / 187 Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése
Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
6. cikk / 187 Más ingatlanán létesített kerítés költségeinek átvállalása
Kérdés:
Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?
7. cikk / 187 Bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás továbbszámlázása
Kérdés: Társaságunknak lehetősége nyílik bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás során keletkezett tételeket kiszámlázni a bérbeadó felé kiépítési hozzájárulás terhére. Az így befogadott számlákat (amelyeket cégünk befogad a beruházás kapcsán, és később továbbterhelésre kerülnek) beruházásra vagy közvetített szolgáltatásra kell könyvelnünk?
8. cikk / 187 Osztalékként lakóingatlan kiadása
Kérdés:
Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?
9. cikk / 187 Felszámolásból megvásárolt ingatlan továbbértékesítése
Kérdés:
Cégünk felszámolásból megvásárolt ingatlan továbbértékesítésével foglalkozik. Az ingatlant a könyveiben az áruk között mutatja ki. Az ingatlanhoz kapcsolódó reklám, ingatlanügynök díja, gázszámla, kertgondozás, lomtalanítás stb. költsége része a bekerülési értéknek (ezt is a 26-ba könyvelem), vagy külön költségnemekre, és értékesítéskor rendezem. Kérem a kontírozást bemutatni!
10. cikk / 187 Készletként értékesített lakóingatlan áfája
Kérdés: Az adott cég vásárolt egy új lakóingatlant 5% áfatartalommal 2021-ben, az áfát levonásba helyezte. Az eredeti szándék az volt, hogy bérbe adja az ingatlant, de végül nem tudta, ezért 2022. év elején úgy döntött, hogy értékesíti azt. A tárgyi eszközök közül megtörtént az átsorolás az áruk közé 2022. év elején. 2022. év végén a beszámolóban az áruk között kerül kimutatásra készletként az ingatlan. 2023. évben eladásra kerül az ingatlan, amely még újnak minősül, mert a használatbavételi engedély véglegessé válását követően még nem telt el a 2 év. Értékesíthető-e az ingatlan 5% áfatartalommal?
