9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Eredeti állapot helyreállítása
Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
2. cikk / 9 Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)
Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
3. cikk / 9 Fejlesztési tartalék felhasználása
Kérdés: A társaság több évre áthúzódó ingatlanberuházást végez. A korábban megképzett fejlesztési tartalékát évente, az adott évre befejezetlen beruházási értékként elszámolt összegnek megfelelően oldja fel. Minden évben ezt a gyakorlatot folytatja, az üzembe helyezés évében is. Helyes ez az eljárás? A beruházás befejezésének van-e valahol jogszabályilag előírt határa?
4. cikk / 9 Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele
Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
5. cikk / 9 Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Eredeti | Ráépített | Új | Arány % | |
Telek | 50 | 50 | 100 | 10 |
Épület | 150 | 750 | 900 | 90 |
Összesen: | 200 | 800 | 1000 | 100 |
Arány % | 20 | 80 | 100 |
6. cikk / 9 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
7. cikk / 9 Telek "adóalap-kedvezménye"
Kérdés: A társaság tevékenysége – többek között – járműalkatrészek kis- és nagykereskedése, illetve bérbeadás. A társaság parkolóhely kialakítása és bérbeadása céljából telket vásárolt, majd azon különböző beruházást végzett (aszfaltozás, kerítés, kapu, faház). Lehet-e a telek értékét is figyelembe véve az egész objektumot egyéb építményként aktiválni, és a bérbeadásra tekintettel 5 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíteni a Tao-tv. szerint a társaságiadó-alap megállapításakor, adózás előtti eredménycsökkentésként? Kérdés továbbá, hogy igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény e beruházás után, szintén beleértve a telek értékét is?
8. cikk / 9 Használt épület bontása és újraépítése
Kérdés: Társaságunk egyszeresen könyvel. Olyan telket vásároltunk, amelyen a tulajdoni lapon lakóház és udvar van. A lakóházat már használatba vettük. Ezt az épületet (40 m2) lebontanánk a nem megfelelő állaga és rossz elhelyezése miatt, és egy 60 m2 alapterületű telephelyet építenénk. Helyesen járunk-e el, ha az új épület 60 m2-éből 20 m2-t beruházásként, 40 m2-t pedig ráfordításként könyvelünk? Úgy gondoljuk, az új Szt. 105. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít erre.
9. cikk / 9 Háziorvos garázsépítésének elszámolása
Kérdés: Vidéki körzeti orvos, akinek egészségügyi bt.-je van, saját udvarában garázst szeretne építeni gépkocsijának. A gépkocsi után a cégautóadót megfizeti. A garázs költségeit milyen formában számolhatja el?