Lakóingatlanok építésének elszámolásai

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ának 32. pontja szerint az alvállalkozói teljesítés értéke: ideértendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Lakhatás havi piaci értékének kimutatása

Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozóknak biztosított lakhatás során adómentes. Mire gondolunk?A kérdés szerint a társaság szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, azaz a tárgyi eszközök között kimutatott épülete van. Ez esetben a saját ingatlan, mint épület, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...meg a pénzügyi lízing Hpt. szerinti értelmező rendelkezését (ez alkalmazandó a számviteli elszámolás során is!):A lízingbe adó az ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve a vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy mit tartalmaz a Hpt.A Hpt. értelmező rendelkezése szerint pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Értékcsökkenés elszámolásának hiánya

Kérdés: Több éve működő társaság könyvelését vettük át 2014-től. A tárgyi eszközökre csak a Tao-tv. szerint számolták el az értékcsökkenést. Nagy értékű eszközökről van szó. Ha elszámolták volna az értékcsökkenést, veszteséges lett volna a vállalkozás. Tudjuk, hogy ez nem jogszerű, de hogyan folytassuk az értékcsökkenés számviteli elszámolását? Egy összegben 2014-ben, vagy 2014-től kezdjük el évente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hasznos élettartama, továbbá az, hogy a hasznos élettartam végén az adott eszköznek lesz-e és milyen összegű maradványértéke. Az ingatlanok sajátos helyzetéből adódóan sokszor előfordul, hogy a maradványértéket – a hasznos élettartamtól függetlenül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Személygépkocsi beszerzési értéke

Kérdés: A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)–(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában nem.Értelmezhetetlen a Tao-tv. 4. §-ának 18., 34/a. pontjára való hivatkozás, mivel a személygépkocsi nem ingatlan.A fejlesztési tartalék felhasználásánál a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontját és (15) bekezdését kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Kétszintes társasház használatának megváltoztatása

Kérdés: Egy többlakásos, kétszintes társasház két társaság tulajdonában áll oly módon, hogy az önálló ingatlanok egy része az egyik, míg másik része a másik kizárólagos tulajdonában áll. Mindkét társaság a fejlesztési tartaléka terhére vásárolta meg a tulajdonában álló ingatlanokat. Mindkét társaság a társasház mindkét szintjén rendelkezik önálló ingatlannal. A két társaság a társasház használata során olyan megállapodást kíván kötni, amely szerint a felső szint teljes egészében az egyik, míg az alsó szint a másik társaság használatába kerül. Ilyen módon – a tényleges tulajdoni állapottól függetlenül – 50-50%-os lesz a használati arány. A használati rendezés ellenérték fizetése nélkül történik. Milyen számviteli, könyvelési teendőket jelent a megállapodás, kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdésben leírtak megvalósulása során az egyik társaság által tulajdonolt ingatlan (épületrész) átmegy a másik társaság használatába. Ezen használatba történő átmenettel egyidejűleg a másik társaság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Munkahelyteremtő beruházás támogatásból

Kérdés: Kft. helyi önkormányzattól befektetésösztönzési rendelet alapján, munkahelyteremtő beruházás céljából megvalósult ingatlanvásárlása során egyszeri, majdnem 50%-os mértékű támogatást kapott. A támogatás állami támogatásnak minősül (egyéb nem pénzbeli juttatás, kedvezményes feltételek mellett történő ingatlanvásárlás). Kérdésünk: az ingatlanvásárlás és az amortizáció számviteli elszámolása, a támogatás könyvelése hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az ingatlan vételárát meg kellosztani a telek és az épület között. A telek bekerülési értéke után az Szt. 52.§-a (5) bekezdésének előírása szerint – kivéve a bányaművelésre, veszélyeshulladék tárolására igénybe vett telket –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Nyilvántartásban nem szereplő épület tűzkára

Kérdés: A társaság nagy értékű épülete leégett, amelyről kiderült, hogy nem szerepel a tárgyi eszközök nyilvántartásában. Az iratokból az állapítható meg, hogy még 1998-ban vagy 1999-ben üzletrészvásárlás címén került a társaság tulajdonába. A tűzeset 2006. 01. 12-én történt. A társaság értékbecslő szakértővel felbecsültette az épületet. A szakértő szerint az épület forgalmi értéke 10,5 millió forint, használati értéke 7,3 millió forint. Az épület után kárbiztosítási díjat fizettek. A biztosító a kártérítés összegét 17,9 millió forintban elismerte, de a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak 2 millió forintot utalt át anyagbeszerzésre. Mikortól kell állományba venni az ingatlant? Milyen értéken? Az elismert vagy az átutalt összeget kell könyvelni? Kell-e visszamenőlegesen önellenőrzést készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...sorozatára utal. Biztosításidíjat fizetnek egy olyan épület után, amelyik nem szerepel a társaságkönyvviteli nyilvántartásában. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerintegyáltalán a társaság tulajdonában van-e? Ha igen, akkor mióta? A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.