11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Magánszemély által vásárolt műemlék ingatlan felújítása
Kérdés:
Műemlék ingatlan, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan felújításának elszámolása, valamint a kedvezmények igénybevételének lehetősége kapcsán kérdezem: Adott egy társaság, amelynek egyik tagja vásárolt egy védelem alatt álló műemlék ingatlant. Ennek felújításához kér segítséget a társaságtól. Milyen lehetősége van a társaságnak? Elszámolható-e költségként, valamint a társasági adó elszámolásánál csökkentheti-e az adózás előtti eredményt?
2. cikk / 11 Bérelt termőföldet más műveli (hipa)
Kérdés: Az általam könyvelt társaság termőföldet bérel egy településen, azonban a mezőgazdasági munkaműveleteket (valamennyi munkát: így a talaj-előkészítést, vetést, növényvédelmet stb.) nem a társaság vagy annak munkavállalója, hanem szerződéssel más vállalkozás végzi. A társaságnak ilyenkor keletkezik-e telephelye a bérelt termőföld helye szerinti településen, és ha igen, akkor milyen módon kell az adóalap-megosztás során eljárni?
3. cikk / 11 Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval
Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
4. cikk / 11 Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében
Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
5. cikk / 11 Kölcsönadott munkavállalók utáni iparűzési adó
Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, s az ország több pontján létesített e célból irodát. Nem teljesen világos számunkra, hogy a kölcsönadott munkavállalóink foglalkoztatásának helyszínén kötelesek vagyunk-e helyi iparűzési adót fizetni. Továbbá az is bizonytalanságot okoz, hogy a kölcsönadott munkavállalókat mely településen kell figyelembe venni, különösen, ha a kölcsönadott munkavállalók munkavégzésének helye szerinti településen van irodánk, azaz telephelyünk. Az értelmezési nehézséget az okozza, hogy a Htv. a változó munkahelyen foglalkoztatottakra vonatkozóan ad útmutatást, de azt nem rögzíti, hogy ki tekintendő változó munkahelyen munkát végző munkavállalónak.
6. cikk / 11 Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések
Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
7. cikk / 11 Ingyenes használatba adás
Kérdés: A kft. saját ingatlanának (alapterület szerint 30 százalékát) ingyenesen használatba adná a cég tulajdonosainak vagy csak az egyiküknek (házaspár). Amennyiben ingyenesen adná használatba, akkor is be kell jelentkeznie bérbeadásra mint tevékenységre? A kft. tulajdonosai egyben a kft. munkavállalói is. Amennyiben a cég megtéríttetné a tulajdonosokkal a rájuk eső rezsi díját, akkor is kell adózniuk az ingyenesség miatt felmerült nem önálló tevékenység jövedelme után?
8. cikk / 11 Magánszemély hitele a társaság javára
Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?
9. cikk / 11 Munkáltatói lakástámogatás
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
10. cikk / 11 Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása
Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?