Közszolgáltatás ingyenesen

Kérdés: A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás kapcsán az illetékes önkormányzat rendeletben tervezi előírni, hogy a lakosság az említett szolgáltatás meghatározott mértékét ingyenesen veheti igénybe. Milyen vonzata van az említett ingyenes szolgáltatásnak az egyes adónemekre, különös tekintettel az áfára? Hogyan kell ez esetben az ingyenes szolgáltatásnyújtást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– a kérdéshez kapcsolódóan – a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó szolgáltatásokat foglalja magában, és az önkormányzat ingyenesen nyújtja a közszolgáltatást igénybe vevők részére vagy előre meghatározott térítés ellenében.A kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Tulajdoni hányad telek ellenében

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés: a kérdezőnek eszébe semjutott a legjobb megoldás, a telekhányad, illetve a felépítményhányad cseréjét(mivel a kérdésben erről van szó!) csereszerződés megkötése keretében rendezni.A könyveléshez a gazdasági eseményt alátámasztó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szerint [67. §-ának (1) bekezdése] akkor kell azellenérték helyett a szokásos piaci árat az áfa alapjának tekinteni, ha atermék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik,és teljesül, hogya) az ellenérték aránytalanul magas a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Közvilágítás-beruházás térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A közvilágítás valóban nem szolgálja a kérdező társaságtevékenységét. A kérdező társaság azonban nem közvilágítást valósított meg,hanem az azt szolgáló beruházást. A beruházással kapcsolatosan pedig az újÁfa-tv. 124. §-a (de a régi Áfa-tv. sem) nem korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.