Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása

Kérdés:

Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?

Részlet a válaszából: […] ...b) pont második fordulat]: "... továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Ingyenes szolgáltatás – terméktesztelés

Kérdés: Külkereskedelemmel foglalkozó cégünk egy új, ingyenes szolgáltatás bevezetésén gondolkodik. A szolgáltatás lényege, hogy bizonyos termékkör esetén a vásárlók a tesztelés lehetőségével élhetnek a vásárlás előtt, hogy el tudják dönteni, megfelelő-e a termék számukra. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy amikor a vásárló elviszi tesztelésre a terméket, akkor zároljuk a termék árát a bankszámláján, 10 napig tesztelheti, majd 10 nap elteltével feloldjuk a zárolást vagy azért, mert meg szeretné vásárolni a terméket, vagy pedig azért, mert nem, és visszajár neki a zárolt összeg. A tesztelésben részt vevő termékek esetén mikor kell elszámolnunk az árbevételt, mikor járunk el helyesen? Már akkor, amikor elviszi a terméket a vásárló, kvázi egy halasztott fizetésű tranzakcióként kezelve, majd visszáruzva, ha esetleg mégsem szeretné megvásárolni? Vagy csak akkor könyvelhetünk árbevételt, amikor a tesztelési periódus véget ért, és a vevő a termék megvásárlása mellett dönt?
Részlet a válaszából: […] Alapvető számviteli követelmény, hogy a könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Az árbevétel elszámolásának a bizonylata a termékértékesítésről kiállított számla. A számlát az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket ... más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, számviteli szempontból térítés nélküli (ingyenes) szolgáltatásnyújtásnak minősül. Így az építésitelek-ingatlan használatbaadásának szívességi használata is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket. Ha az áruminta és a kis értékű termék átadása nem termékértékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli szabályokat. Az új Ptk. ugyan – a korábbihoz hasonlóan – nem szól arról, hogy az engedményezés ellenérték fejében vagy ingyenesen történhet. A diszpozitív szabályok azonban egyiket sem zárják ki.Az engedményezés számvitele, amelyet az engedményező és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Tiszteletjegyek áfája

Kérdés: Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?
Részlet a válaszából: […] ...tiszteletjegy adásával a kulturális intézmény a vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást. Ezért az az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján áfaköteles. Ez esetben az adó alapja – az Áfa-tv. 69. §-a szerint – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Ingyenesen átadott termék

Kérdés: Előfordul, hogy kereskedelmi partnereinknek egy bizonyos akció keretében ingyen adunk át termékeket. Jól gondolom, hogy ilyen esetben a korábban készletre vett árut a bekerülési értéken vezetem ki, rendkívüli ráfordításként számolom el? Ilyenkor a bekerülési értéken túlmenően az átadónak az áfát is meg kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt ... más tulajdonába ingyenesen átengedi. A termékértékesítést – az Áfa-tv. szabályai mellett – az áfa felszámításával számlázni kell, az Áfa-tv. 68...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Promóciós célra kapott termék

Kérdés: A cég reklámcéggel szerződik. A reklámozás, hirdetés díja 100 Ft + áfa, ezért cserébe a megrendelő nemcsak kiegyenlíti a díjat, hanem pluszterméket ad promóciós célra. Ezek a termékek nem termékminták, hanem normál kiszerelésű termékek, amit a repülőtéren mindenki számára elérhetően osztogatnak. Ha a termék beszerzési ára a minimálbér 1 százalékát nem éri el, adhatjuk adómentesen? A készletnyilvántartásból ki lehet vezetni 1 Ft-os áron? Ha adóköteles lenne, dönthetünk-e úgy, hogy leszámlázzuk a reklámozó cégnek piaci áron, a szétosztás az ő feladata lenne, ő fizetné az adót, vagy elszámolhatja reklámköltségként? Az ingyenes szétosztás a cég népszerűsítése érdekében történik. A kérdés az, lehetséges-e valamilyen formában adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...is az egyes meghatározott juttatások közétartozott, és ennek megfelelően adózott, tehát nem volt adómentes!Az sem teszi adómentessé az ingyenes átadást, havisszaszámlázzák a reklámozó cégnek, mert akkor az adóterheket a reklámozócégnek kell viselnie. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany -vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged átárumintát és kis értékű ajándékot. Ez a szabály független attól, hogy azimportbeszerzés kapcsán az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
1
2
3