40 cikk rendezése:
1. cikk / 40 Visszaváltási díj a helyi adóban
Kérdés: A 2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról IV. fejezetének helyi adókról szóló része szabályozza a visszaváltási díjas termékek figyelembevételét a helyi adóban. A törvény úgy fogalmaz, hogy a helyi adó kiszámításánál az árbevétel és az elábé összegét is csökkenteni kell a visszaváltási díj összegével. Nem egyértelmű számunkra, hogy a szabályozásban az újra használható, a nem újra használható, vagy az önkéntes alapon visszaváltási díjas termékekkel kapcsolatos tételekről van-e szó. Illetve mi az értelme a szabálynak a forgalmazó esetében, ahol a visszaváltási díj árbevétel és elábé? Könyvelése együtt mozog egyező összegben, így az adóalapra nincs hatása a korrekciónak. Gyártó esetében gondoljuk azt, hogy ennek a szabálynak adóalaphatása van, ahol a nem újra használható termékek árbevételével szemben nincs elszámolható elábététel. Kérjük, ismertessék számunkra a változás gyakorlati jelentőségét!
2. cikk / 40 Bérmunkában végzett munkák költségkénti minősítése
Kérdés:
Fémmegmunkáló cég vagyunk, bérmunkában is készítettünk anyagokat. Az alábbi esetben részünkre számlázott bérmunka díját anyagköltségként vagy szolgáltatásként könyveljük? Az iparűzési adónál csökkenthetjük-e az adóalapunkat, amennyiben anyagköltségként könyvelhető a díj?
1. Alapanyagot vásárolunk (nekünk számláz az eladó cég), de az nem jön be hozzánk, hanem a megmunkáló céghez szállítják. Ők ezt megmunkálják, és utána küldik cégünkhöz. Van olyan anyag, amit csak raklapra teszünk, és eladjuk, egy másik részét – ezt követően – mi is megmunkáljuk.
2. Saját (hozzánk beszállított) anyagot küldünk ki a bérmegmunkáló céghez úgy, hogy nálunk még nem történt azon semmiféle művelet. Csak azután "dolgozunk" vele, ha onnan visszaérkezett.
3. cikk / 40 Magyarországra szállított termék szállítási díja
Kérdés: A külföldről beszerzett EXW-paritással megvásárolt, független fuvarozóval Magyarországra szállított termék szállítási díja a beszerzési ár részét képezi-e, szállítási költségét lehet a beszerzési árral együtt az elábére könyvelni, és ezáltal az iparűzési adó összegét csökkenteni?
4. cikk / 40 Lakóingatlanok építésének elszámolásai
Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
5. cikk / 40 Visszáru vagy visszaszámlázás
Kérdés: Társaságunk egyik beszállítójával időszakonkénti elszámolásban állapodtunk meg. Az elszámolás 21 naponta történik. Több esetben előfordul visszáru a szállító felé. A szállítónk ebben az esetben a számla kiállításánál teljesítési időpontként a tényleges visszavétel napját írja a számlára. Akonkrét eset:
- eredeti számla kelte: 10. 14., teljesítés időpontja: 11. 04., fizetési határidő: 11. 04.
- módosító számla kelte: 10. 16., teljesítés időpontja: 10. 16., fizetési határidő: 11. 06.
Az áfabevallásban az eredeti számla a 11. havi bevallásba kerül, a korrekciós számla teljesítési határideje 10. hó. A korrekciós számla teljesítési határideje megelőzi az eredeti számla teljesítési idejét. Helyesen járok el, ha mindkét számlát a 11. havi áfabevallásban szerepeltetem?
- eredeti számla kelte: 10. 14., teljesítés időpontja: 11. 04., fizetési határidő: 11. 04.
- módosító számla kelte: 10. 16., teljesítés időpontja: 10. 16., fizetési határidő: 11. 06.
Az áfabevallásban az eredeti számla a 11. havi bevallásba kerül, a korrekciós számla teljesítési határideje 10. hó. A korrekciós számla teljesítési határideje megelőzi az eredeti számla teljesítési idejét. Helyesen járok el, ha mindkét számlát a 11. havi áfabevallásban szerepeltetem?
6. cikk / 40 Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása
Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?
7. cikk / 40 Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén
Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
8. cikk / 40 Különbözeti áfa könyvelése
Kérdés: Meglepetéssel olvastuk a Számviteli Levelek 408. számában a 7966. kérdésre adott válaszukat a különbözeti áfa könyvelésére vonatkozóan. Az árrésre jutó áfát mi a T 91 – K 467 könyvelési tétellel könyveltük, hivatkozva az Szt. 72. §-ára és a Htv.-re. Ez utóbbi azért fontos, mert jelentősen befolyásolja az iparűzési adó alapját egy olyan tétel, ami – szerintünk – nem kellene, hogy adóalap legyen. Társasági adó szempontjából, ha elvárt adó alapján adózik, ott is jelentős eltérés lehet emiatt. Az Áfa-tv.-ben magát az elszámolási módszert írják le, de azt nem, hogy könyveléstechnikailag hogyan is kellene eljárni. Így marad az Szt. 72. §-a. Úgy gondoljuk, hogy az árrés miatt keletkezett áfa általunk használt kontírozása meg kell, hogy állja a helyét.
9. cikk / 40 Közvetített szolgáltatás?
Kérdés: Adott egy vállalkozás (az adózó), aki vezetékes műsorjelelosztás (kábeltévé, rádió) szolgáltatást nyújt egy településen. Ehhez szerződik különböző médiaszolgáltatókkal televíziós csatornák továbbértékesítésére, műsorterjesztésre (bejövő számlák: részletezik az egyes beszerzett csatornákat, 815. főkönyvi számlán elszámolva). Az adózó ezekből a beszerzett csatornákból kialakít kétféle programcsomagot, egy alap- és egy közszolgálati csomagot. Az előfizetők részére kiállított számlán csak a választott csomag megnevezése szerepel (pl. kábeltévé-alapcsomag) és az ennek megfelelő havi díj, továbbá hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem arra irányul, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető-e a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben?
10. cikk / 40 Fürdőbelépőjegyek továbbértékesítése
Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szálláshely-szolgáltatást végez. A helyi fürdőt üzemeltető vállalkozástól belépőjegyeket vásárol, szerződés szerint. Az erről szóló bejövő számlák összegét a 815. főkönyvi számlán tartja nyilván. A vendégek részére kiállított számlákon megnevezésként szállás, étkezés szerepel, tehát a fürdőbelépők továbbértékesítése nem követhető nyomon ezek alapján. Hogyan kell eljárnia, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető legyen a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben? Egyáltalán értelmezhető-e az ügylet szolgáltatásként?
