5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Helyi iparűzési adó alapja, sávosan
Kérdés: 500 M Ft árbevétel feletti árbevételű cég ipaalapjának kiszámításakor kérdésem merült fel: a nettó árbevétel a sávosan korrigált elábéval és közvetített szolgáltatással csökkenthető, vagy a korrigálás nélküli anyagköltséggel is?
Pl.: nettó árbevétel 610 M Ft, anyag-ktg. 25 M Ft, elábé és közvetített szolg.: 525 M Ft.
Tehát az ipaalap: 610 M Ft-523,8 M Ft = 86,2 M Ft, vagy 610 M Ft-523,8-25 M Ft = 61,2 M Ft?
Az ipa 39/4. pontja nem egyértelmű számomra (500 M Ft feletti árbevétel esetén).
Pl.: nettó árbevétel 610 M Ft, anyag-ktg. 25 M Ft, elábé és közvetített szolg.: 525 M Ft.
Tehát az ipaalap: 610 M Ft-523,8 M Ft = 86,2 M Ft, vagy 610 M Ft-523,8-25 M Ft = 61,2 M Ft?
Az ipa 39/4. pontja nem egyértelmű számomra (500 M Ft feletti árbevétel esetén).
2. cikk / 5 Fuvarköltség mint a bekerülési érték része
Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
3. cikk / 5 Üzletág vételének elszámolása
Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
4. cikk / 5 Árubeszerzés szállítási költségei
Kérdés:
Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?
5. cikk / 5 Fuvarköltség lehet-e elábé?
Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
