9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Lakóingatlanok építésének elszámolásai
Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
2. cikk / 9 Eladásra szánt lakások alvállalkozói
Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
3. cikk / 9 Alvállalkozói teljesítés az iparűzési adónál
Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!
4. cikk / 9 Helyi iparűzési adónál a K+F tevékenység anyagköltsége
Kérdés: Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a Tao-tv. 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része?
5. cikk / 9 Iparűzési adó: könyvkiadás
Kérdés: Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?
6. cikk / 9 Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei
Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
7. cikk / 9 Alvállalkozói teljesítmények könyvelése
Kérdés: Cégünk biztonságtechnikai rendszerek telepítéséhez, karbantartásához, javításához igénybe vesz alvállalkozókat. A közvetített szolgáltatás kritériumai nem teljesülnek. Ezen igénybe vett szolgáltatások – mint alvállalkozói teljesítések – az iparűzésiadó-alapot csökkentik. Ezen szolgáltatásokat az 5-ös számlaosztályban, mint igénybe vett szolgáltatásokat könyveljük, holott az új Szt. nem nevesíti az alvállalkozó fogalmát. Helyesen járunk-e el?
8. cikk / 9 Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál
Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
9. cikk / 9 Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál
Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
