Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli összefüggéseket, a megszűnésre vonatkozó jogi és számviteli szabályokkal egyáltalán nincs tisztában.Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésének is alapvetően két formája lehetséges: a felszámolással, illetve a végelszámolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kívánják kifizetni. Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a kifizető (minden gazdasági társaság ilyen, ideértve az ügyvédi irodát is) havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Korábban jóváhagyott, 2007-ben kifizetett osztalék ehója

Kérdés: Az ügyvédi iroda 2005. évben mérlegében osztalékot különített el. Az így előírt osztalék kifizetése folyamatosan történik. Az utolsó részlet várhatóan 2007. I. félévében kerül kifizetésre. Milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást kell 2007-ben fizetni a felvett osztalék után? (A 2006-ban felvett osztalék után nem fizettek ehót.)
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi CXIX. törvény 202. §-ának (6) bekezdése szerintiátmeneti szabály alapján a 2005. évi osztalék 2006. december 31-éig kifizetettrésze után valóban nem kellett egészségügyi hozzájárulást fizetni.Általános szabály, hogy az osztalékot arra az évrevonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: A Számviteli Levelek 130. számában, a 2645. kérdésre adott válaszukban azt írják, a magánszemély nyilatkozhat, ha az eho eléri a felső határt, hogy a bérbeadás után ne kelljen ehót fizetni. Hogyan kell ezt értelmezni? Ha például a feleség bérbeadja saját kft.-jének az irodát, és keresete több mint 6 millió forint (amellyel eléri a felső határt), akkor a bérleti díjból nem kell levonni, ha nyilatkozik a keresetéről? Mikor kell nyilatkozni? Ha már elérte vagy várhatóan el fogja érni? Mi van, ha többet vonnak le, illetve ha nem vontak le eleget?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésében felsorolt külön adózó,bevallási kötelezettség alá tartozó jövedelmek (idetartozik a bérbeadásbólszármazó jövedelem is) után 2007-ben 14 százalék egészségügyi hozzájárulástkell fizetni mindaddig, amíg az adózó biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Utazási iroda számlájának elszámolása

Kérdés: Az üzleti életben gyakori és elfogadott, hogy a vállalkozások üzleti tárgyalásaikat, szakmai útjaikat utazási irodán keresztül bonyolítják le. Az utazási iroda megküldi a szakmai úthoz tartozó számlát, a vállalkozás mellékeli a szakmai út leírását, az üzleti tárgyalás dokumentumait. Elfogadható-e az utazási iroda olyan számlája, amelyen nincs külön részletezve az utazás, a szállás, az étkezés, a szabadidőprogram költsége? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás lesz az, vagy természetbeni juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy vagy a vállalkozónál, vagy azutazási irodánál a természetbeni juttatások utáni személyi jövedelemadót, továbbáa kapcsolódó járulékokat meg kell fizetni. A válasz részletesebb kifejtése előtt utalni kell aszámlával, a számlázással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.