Felújítás vagy beruházás?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az felújítás!) Felújításhoz nem kapcsolódik, kapcsolódhat terven felüli értékcsökkenés elszámolása. A felújítás esetében az irodaépületet nem lehet a könyvekből kivezetni, a felújítás során a bontás, az újraépítés költségeivel az irodaépület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Maradványérték megváltoztatása

Kérdés: A társaság irodaházának a felújítása befejeződött. A felújítás költségeinek aktiválása miatt jelentősen megnőtt az épület bruttó értéke, nő az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás összege is, bár az épület várható hasznos élettartama is módosul. Az eddig kimutatott maradványérték megváltoztatható-e, illetve ha eddig a társaság nem mutatott ki maradványértéket, a jövőben van-e erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése ad arra lehetőséget, hogy ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben (az adott esetben a felújítás értékével növelt bekerülési értékben) lényeges változás következett be,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján elfogadható.Ha az épületnek több funkciója van, mert ugyanazon épületen belül vannak irodák is, meg számítógépalkatrész-gyártó üzem is, akkor az épület nem tekinthető rendeltetése, használata alapján egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Szerszámok nyilvántartásba vétele

Kérdés: A vasipari termékeket gyártó vállalkozásnál jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. Erre vonatkozó szakirodalmat nem találtam. Kérem, tájékoztassanak a szerszámok helyes minősítésére, költségelszámolására, nyilvántartására vonatkozóan! A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisokban szükségesek, újraélezhetők, feljavíthatók, további termelési folyamatban részt vehetnek. A javításokat, az új folyamatokra való felkészítésüket a cég dolgozói, illetve külső vállalkozók végzik el. Az előbbiek alapján hogyan lehet a helyes szabályozást kialakítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak esetében is az Szt. 23. §-ának (4)bekezdésében foglaltakból kell kiindulni: az eszközöket rendeltetésük,használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közésorolni. A 24. § (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a számvitelben az eredmény terhére nem történik költség-, ráfordításelszámolás. Ez egyben azt is jelenti, hogy bérbe adott iroda esetén a Tao-tv. szerinti értékcsökkenésként érvényesíthető (2001-től) az 5 százalékos mérték.Megjegyzés: Az új Szt. 52...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.