Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...kell megtennie.A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező jövedelem megléte. Ilyen jellegű jövedelem esetén ezért mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Illetményfa-juttatás erdőbirtokossági társulatnál

Kérdés: Erdőbirtokossági társulat illetményfa-juttatást ad a tagjainak minden évben, tulajdonrészük arányában. A tagok nyugdíjasok vagy főállásúak. A kitermelést külső cég végzi, számla ellenében, amely után a társaság az áfát visszaigényli. A társulat a vezetőségi tagoknak is fát ad tiszteletdíjként, amelyet nem a tulajdonrész arányában ad ki. Milyen járulék- és áfafizetési kötelezettség terheli a tagokat, illetve a vezetőségi tagokat és a társaságot az illetményfa után?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származó jövedelmének, ezért egyéb jövedelem,és mint ilyen nem minősül a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapotképező jövedelemnek, de a személyi jövedelemadónál összevonandó jövedelemkéntkell kezelni (esetleg bruttósítani is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Felszolgálási díj adózása

Kérdés: 2011-ben terheli-e szja-fizetési kötelezettség a felszolgálási díjat, illetve az összevonandó jövedelmeken belül melyik kategóriába sorolandó?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. mellékletének4.21. pontja alapján).A felszolgálási díj egyébként járulékalapot képezőjövedelemnek minősül, amely után azonban a foglalkoztatottat nem terhelikegyéni járulékok. A foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] ...alapján atársaság által fizetett biztosítási díj a biztosítottak adómentes jövedelme.A személyijövedelemadó-mentes díj nem képez járulékalapot,így a társaságot nem terheli társadalombiztosításijárulék- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatja a tulajdonost, vagy a tulajdonosnak abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzalösszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. Vizsgálandó továbbá azis, hogy a szóban forgó juttatást (az ingyenes ingatlanbérletet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...minősül.A biztosítottnak nyújtott természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem. A természetbeni juttatásként nyújtott jövedelem után a Tbj-tv. 20. §-a szerint a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Munkavállaló részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk helyben bérel lakást vidéki munkavállalói részére. A bérbeadó az adóhatósághoz bejelentkezett és adószámmal rendelkezik. A bérbeadásról számlát állít ki. A számla végösszegét terheli-e adó és tb-járulék, és ha igen, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem. A foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelem után 2001-ben 31 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesíthető (természetesen csak akkor, ha a 7. számú mellékletben foglalt feltételek teljesülnek). A munkaadót (foglalkoztatót) ezen járulékalapot képező jövedelem után 31 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.