Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nem keletkezik. A Kiva-tv. 20. § (1)–(2) bekezdései alapján jelen esetben a kiva alapja az a személyi ráfordítás, amely járulékalapot képez, amely az Szja-tv. szerinti összevont adózás alá tartozó adó­előleg-számításnál figyelembe vett jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Tanulószerződés szerinti juttatás

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy a szakmunkástanulók tanulószerződéses juttatása – amely 2010-ig adóterhet nem viselő járandóság volt, 2011-ben pedig adómentes juttatás a minimálbér 50%-áig – a számvitelben bérköltség-e, vagy a személyi jellegű juttatások között könyvelendő? Én a személyi jellegű egyéb kifizetések közé soroltam, a könyvvizsgáló visszatette a bérköltségek közé. Az Szja-tv. szerint nem bér az adóterhet nem viselő járandóság 2010-ben. Ha bér, akkor egyéb vonzatai is vannak? Szakképzési hozzájárulást kell-e utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...lett adómentes (tehát nem terheli személyi jövedelemadó atörvényben meghatározott mértékig!).A Tbj-tv. szerint járulékalapot képező jövedelem már2010-ben is a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói díj, 2011-tőlaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Nyugdíjas ügyvezető díjazás nélkül

Kérdés: Egy 2 személyes kft. nyugdíjas ügyvezetője díjazás nélkül adminisztratív anyagbeszerzői, szerződéskötési munkát végez. Milyen adó- és járulékkötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt 2010. évben? Kell-e alkalmazni a szuperbruttósítást? Milyen kötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt, ha a minimálbér 30%-át nem éri el a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...(idetartozik a megbízási szerződés alapján)személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó,tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát,illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...fizet. A társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részérea személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapotképező jövedelem, de havi átlagban legalább 125 000 forint/hó, 2007. január1-jétől 131 000 forint/hó, 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatja a tulajdonost, vagy a tulajdonosnak abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzalösszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. Vizsgálandó továbbá azis, hogy a szóban forgó juttatást (az ingyenes ingatlanbérletet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...az adóköteles természetbeni juttatás adója a (2) bekezdésszerinti adóalap 54 százaléka. A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képezőjövedelem – többek között – az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatásadóalapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Cégtelefonadó járulékterhe

Kérdés: A cégtelefon használata után fizetett személyi jövedelemadón túlmenően milyen járulékfizetéssel kell a társaságnak még számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növeltösszege a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem.Így a kifizetőt terhelő adófizetési kötelezettség mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Fogászati kezelés adójogi megítélése

Kérdés: Kft. fogászati kezelést elszámolhat-e úgy, hogy a kezelést nem munkavégzés során keletkezett sérülés okozta? Elszámolható-e a kezelés tag, illetve munkavállaló részére? Elszámolható-e úgy a kezelés a társaság tagja részére, hogy csak személyes közreműködést végez, de a közreműködés után díjazásban nem részesül? Amennyiben igen, annak van-e adóvonzata, s ha igen, milyen, illetve milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...minősül.A biztosítottnak nyújtott természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem. A természetbeni juttatásként nyújtott jövedelem után a Tbj-tv. 20. §-a szerint a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...minősül.A biztosítottnak nyújtott természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem. A természetbeni juttatásként nyújtott jövedelem után a Tbj-tv. 20. §-a szerint a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesíthető (természetesen csak akkor, ha a 7. számú mellékletben foglalt feltételek teljesülnek). A munkaadót (foglalkoztatót) ezen járulékalapot képező jövedelem után 31 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség terheli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.