Osztalékot terhelő eho 2010-ben

Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék-alap).Az Eho-tv. 3. §-ának (2) bekezdése alapján több társasvállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén járulékalapként annál atársas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget,és azt levonásba helyezi, bevallja és befizeti. A Tbj-tv. 21. §-a alapján nem képez járulékalapot a szerzőijogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, mintaoltalom alattálló mű, alkotás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatja a tulajdonost, vagy a tulajdonosnak abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzalösszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. Vizsgálandó továbbá azis, hogy a szóban forgó juttatást (az ingyenes ingatlanbérletet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem után;-az egyösszegű járadékmegváltások után;-a kis összegű kifizetések után, ha azt nem kell tb-járulékalapnak tekinteni, mert nembiztosítási jogviszony alapján fizették. A kölcsön utáni kamatot nembiztosítási jogviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személy akkor minősül biztosítottnak, ha a részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.