Bértámogatás fogászati cégnél

Kérdés: Egy fogászati cég kiva szerint adózik. Tevékenységéhez a NEAK-tól általános támogatást és bértámogatást is kap. Kiva szerinti adózásnál a kapott bértámogatás befolyásolja a kiva alapját? A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához milyen számviteli elszámolással járnak ezen általános (tevékenységre kapott) és bértámogatások? Milyen támogatás árbevétel, és milyen egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...20. § (2) bekezdés a) pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben. A szakdolgozói bértámogatástól független az, hogy a dolgozó részére számfejtett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál

Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
Részlet a válaszából: […] ...ellenében, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Kiegészítő tevékenység vagy mellékszolgáltatás

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság saját jogú nyugdíjas tagjai (nem tisztségviselők) személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. Munkavégzésüket lehet-e tagi jogviszonynak minősíteni, függetlenül attól, hogy munkavégzési kötelezettségük nem szerepel a társasági szerződésben? Mik a feltételei annak, hogy a kft. nyugdíjas tagjai által végzett munkát kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó általi munkának minősítsem? Hogyan tudom igazolni, hogy a munka teljesítése megtörtént, és a munkáért kifizetett díjat kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként vették fel? Az APEH átminősítheti-e munkabérnek, megbízási díjnak, illetve osztaléknak? Elég-e egy taggyűlési határozat, mely arról szól, hogy az ügyvezető igazgató a tagokkal tagi jogviszonyukon alapuló kiegészítő tevékenység formájában közreműködői megállapodást köthet, meghatározott havi díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot köteles fizetni, amelyet minden hónapban meg kell fizetni, akkor is, ha a társas vállalkozó az adott hónapban nem részesül járulékalapot képező jövedelemben. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók baleseti ellátásra és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés:

Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. §-ának (1) bekezdése alapján több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egy­idejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Járulékfizetés a tag után

Kérdés: Ha egy tag nem vesz fel jövedelmet, de saját járulékát befizeti a céghez, az utána fizetendőt pedig a cég rendezi, mekkora összeg után lehet ezt megtenni? Az 5019. számú kérdésre adott válaszban 2010. évre 150 ezret tekintettek elfogadhatónak. Idén a minimálbér? Aki nem vesz fel jövedelmet, nem fizethet akármennyi összeg után járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...után fizetendőtársadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködéséretekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de haviátlagban legalább a Tbj-tv. szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Kerékpár a dolgozóknak

Kérdés: Cégünk vásárolni szeretne egyszerű, városi bejárásra alkalmas kerékpárokat dolgozóinak, és azokat odaadná, hogy azzal járjanak a munkahelyükre. Minek minősül a beszerzés számvitelileg és minek adójogilag? Különösen az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdése második részére tekintettel? (A kerékpárok beszerzési értéke kb. 50 ezer Ft lenne.)
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulék terheli, a dolgozóknak pedig abruttósított jövedelem után a 16 százalék személyi jövedelemadót és ajárulékalapot képező jövedelem utáni járulékokat is meg kell fizetniük. Adolgozóknak átadott kerékpárok beszerzési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei

Kérdés: Melyek a reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást is) egyidejűleg nem kell felszámítani.A 2010-ben hatályos előírások szerint: – a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] ...alapján atársaság által fizetett biztosítási díj a biztosítottak adómentes jövedelme.A személyijövedelemadó-mentes díj nem képez járulékalapot,így a társaságot nem terheli társadalombiztosításijárulék- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot fizet. Ajárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapjánkifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem. A kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Ki nem vett jövedelem járulékainak elszámolása

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a le nem vont járulékok számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...változást jelentő gazdasági esemény nemtörtént. A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a biztosítottjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot (2007-ben a131 000 forintot), és a foglalkoztató nem él...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.
1
2