Osztalékot terhelő eho 2010-ben

Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék-alap).Az Eho-tv. 3. §-ának (2) bekezdése alapján több társasvállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén járulékalapként annál atársas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Tanulmányi szerződés alapján ösztöndíj

Kérdés: A bt. tanulmányi szerződést köt a beltag gyermekével (aki nem működik közre a cég tevékenységében) az egyetem nappali tagozaton való elvégzésére (a bt. gyógyszertárat üzemeltet, a gyermek gyógyszerész szakon tanul), melyben megállapodnak, hogy a tanuló az egyetem elvégzése után meghatározott ideig személyesen közreműködik a vállalkozásban, ennek fejében a bt. a tanulmányi idő alatt állandó havi ösztöndíjat fizet részére. Ezt a fizetett "ösztöndíjat" a cég elszámolhatja-e mint egyéb személyi jellegű ráfordítást, mert ebben az esetben a kifizetés és az utána kifizetett 11%-os egészségügyi hozzájárulás elismert költség lenne a társasági adóról szóló törvény 3. sz. melléklete B.)3. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...nem lévő vagy nem személyesenközreműködő tag részére, akkor ez a kifizetés a diáknál adóköteles egyébjövedelem (és mint ilyen, járulékalapot képező jövedelem), és ezt a fizetett"ösztöndíjat" 11%-os egészségügyi hozzájárulás is terheli.A Tao-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Cégautó miatti járulékok

Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján foglalkoztató társasvállalkozó esetén a társas vállalkozás. A foglalkoztató által fizetendőegészségbiztosítási járulék a járulékalap 5 százaléka a Tbj-tv. 19. §-ának (1)bekezdése alapján. Az Eho-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Nem kötelező elektronikus adóbevallás

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés szerinti havi bevallást és adatszolgáltatást benyújtania, ha atárgyhónapban magánszemély részére adó- (adóelőleg-) és/vagy járulékalapotképező kifizetést, juttatást teljesített. Ha ilyen kifizetés, juttatás nemvolt, akkor az adott hónapra a kifizetőnek nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...után (még akkor sem, ha azt biztosított részére nyújtja a kifizető), azonban a Tbj-tv. csak az üzleti ajándékozás értékét veszi ki a járulékalapból.Egészségügyi hozzájárulásA 44 százalék személyi jövedelemadót viselő reprezentációs juttatás után 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.