Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...állapítania és le kell vonnia. A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Továbbképzés külföldön felmerült költségeinek terhei

Kérdés: Biztosítási alkusz cég – MNB-regiszterben rögzített, kizárólag vele együttműködő – vállalkozások (kft., bt., egyéni vállalkozó) nagyobb és sikeresebb üzletkötése érdekében külföldi biztosítótársaság székhelyén lefolytatott továbbképzések és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások értékét megfizeti számla ellenében. Ilyen esetben felmerül-e, és ha igen, akkor milyen adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...alkusz cégnél a továbbképzések költségeivel kapcsolatban mint reprezentációnak minősülő juttatás merül fel adó- és járulékfizetési kötelezettség. A továbbképzés szakmai eseménynek és így reprezentációnak tekinthető, ha a juttatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás szerint a nyugdíj-biztosítási szerződés alapján a díjfizető a németországi anyavállalat és nem a magyarországi kft. Biztosítási díjat költségként csak az a vállalkozás számolhat el, aki a biztosítási szerződés alapján díjfizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Lakásbérlet külföldi személynek

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...készül) az anyavállalat kiküldöttjének bérel lakást, majd a bérleti díjat kiszámlázza az anyavállalatnak, úgy adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.Ha nem történik meg az átszámlázás, a külföldi illetőségű magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...annak az államnak a jogszabályai szerint áll fenn, amelynek területén a foglalkozást folytatja, keresőtevékenységét végzi, akkor a járulékfizetési kötelezettség is a foglalkoztató államban keletkezik.Ha a külföldi ügyvezető "tiszteletdíja"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után áll fenn. Ilyen jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettség nincs.Az Eho-tv. korábbi szabályai alapján a százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] A konferenciák díjába foglalt étkezéssel kapcsolatos közterhekről a PM és az APEH közös tájékoztatót jelentetett meg "a reprezentáció közterheiről, továbbá más természetbeni juttatások adózási szabályairól" címen. (Megjelent az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] ...nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából, ha a magánszemély nem biztosított. A járulékfizetés alapját, a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.