Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása

Kérdés:

Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?

Részlet a válaszából: […] 1. A Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerinti helyezetteknek fizetett pénzjutalomra az Szja-tv. nem tartalmaz adómentességi szabályt. Véleményünk szerint az adózással kapcsolatban kétféle megközelítés jöhet szóba.A) Tekinthető az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...állapítania és le kell vonnia. A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszából: […] A Montenegróban belföldi illetőségű magánszemélynek a Montenegró Magyarország és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság/Szerbia között a 2019. évi XCII. törvénnyel kihirdetett Jugoszláv Szövetségi Köztársaság/Szerbia és Montenegró között létrejött kétoldalú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A társaság tulajdonosa egy külföldi cég. A társaság a veszteség miatti negatív saját tőkét pótbefizetéssel rendezte, amelyet a lekötött tartalékba helyezett. Időközben tulajdonosváltás történt, és a társaság új tulajdonosa egy magyar illetőségű magánszemély lett. Ha a társaság nyereséges lesz, és lehetővé válik a pótbefizetés visszafizetése, akkor keletkezik-e bármilyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek vagy a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A külföldi tulajdonos a veszteség fedezetére pótbefizetéstteljesített, amelyet a társaság – helyesen – a lekötött tartalékba helyezett. A Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteségpótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a – visszafizetés időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Tagi kölcsön utáni kamat

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?
Részlet a válaszából: […] A kamat adóztatása szempontjából irányadó az 1976. évi 2.törvényerejű rendelet. Az egyezményben foglaltak alapján a kamat (11. cikkely)ott adóztatható, ahol a kamatjövedelemben részesülő illetőséggel bír. Tehát azosztrák tulajdonos magánszemélynek fizetett kamat után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Lakásbérlet külföldi személynek

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...készül) az anyavállalat kiküldöttjének bérel lakást, majd a bérleti díjat kiszámlázza az anyavállalatnak, úgy adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.Ha nem történik meg az átszámlázás, a külföldi illetőségű magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után áll fenn. Ilyen jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettség nincs.Az Eho-tv. korábbi szabályai alapján a százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...5. §-ában meghatározottaknak. Mindez azt jelenti, hogy német magánszemélyek magyarországi munkavégzése során a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget úgy kell elbírálni, mintha magyar magánszemélyekről volna szó.Fontos lehet még ismernünk a 7. cikkelyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] A konferenciák díjába foglalt étkezéssel kapcsolatos közterhekről a PM és az APEH közös tájékoztatót jelentetett meg "a reprezentáció közterheiről, továbbá más természetbeni juttatások adózási szabályairól" címen. (Megjelent az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.