Nyugdíjas ügyvezető díjazás nélkül

Kérdés: Egy 2 személyes kft. nyugdíjas ügyvezetője díjazás nélkül adminisztratív anyagbeszerzői, szerződéskötési munkát végez. Milyen adó- és járulékkötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt 2010. évben? Kell-e alkalmazni a szuperbruttósítást? Milyen kötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt, ha a minimálbér 30%-át nem éri el a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annakharmincadrészét, akkor a magánszemély nem minősül biztosítottnak, tehát nincsjárulékfizetési kötelezettsége, de a kifizetett díjat, annak 1,27-es szorzóvalnövelt (bruttósított) összegét 2011-ben 16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével kell megállapítani, és ennekmegfelelően kell a kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelőadókötelezettséget (és a járulékfizetési kötelezettséget)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] ...sokrétűek, ezért egy-egy gazdasági esemény (visszavásárlás, szerződőszemélyének a változtatása stb.) más-más adózási és járulékfizetésikötelezettséget vonhat maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...és akötelezettségek közé be kell állítani;– a végelszámoló díját, az iratőrzés költségeit, az egyébköltségeket, az adó- és járulékfizetést a kötelezettségek között kellkimutatni;– a piaci értékre történő átértékelés, a kötelezettségekelőírásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv.-beli előírásokat kellalkalmazni.Ezen bevezető után célszerű eszközönként megnézni, hogy azegyes ajándékokat milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Amennyiben csekély értékű ajándéknak minősülő eszközökvannak az ajándékok között,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...annak az államnak a jogszabályai szerint áll fenn, amelynek területén a foglalkozást folytatja, keresőtevékenységét végzi, akkor a járulékfizetési kötelezettség is a foglalkoztató államban keletkezik.Ha a külföldi ügyvezető "tiszteletdíja"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...5. §-ában meghatározottaknak. Mindez azt jelenti, hogy német magánszemélyek magyarországi munkavégzése során a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget úgy kell elbírálni, mintha magyar magánszemélyekről volna szó.Fontos lehet még ismernünk a 7. cikkelyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.