4 talált cikk a helyesbítés , kiállítás , jóváírás kifejezésre

Kérdés:

Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.

Kérdés: Lehetséges-e a vevőanalitikának a könyvelési rendszeren kívüli kihelyezése, vagyis egy külön szoftverben való kezelése? A vevőszámlákat egy cég külön számlázóprogrammal állítja ki, a számlák kiegyenlítését is ezen program fogja rögzíteni. Lehetséges-e a számlázóprogram alapján havonta összesítve könyvelni az árbevételt, az áfát és a vevőkövetelést, a számlakiegyenlítéseket? A könyvelőprogram használatát kötelező jelleggel nem írja elő törvény vagy jogszabály, így akár kézzel is végezhető a könyvelés. Ezért véleményünk szerint, ha biztosítani tudjuk a megfelelő analitikák meglétét, akkor a fenti eljárás elfogadható. Kérjük a fentiekkel kapcsolatos állásfoglalásukat!

Kérdés: A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.

Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?