27 cikk rendezése:
21. cikk / 27 Eredménytartalék kifizetése osztalékként (eva)
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. a 2004. évi adózott eredményét teljes egészében felveszi "evás" osztalékként. Egyidejűleg az eva előtti időben keletkezett eredménytartalékot is igénybe veszi osztalékként ("nem evás" osztalék). A "nem evás" osztalék szja-kulcsának számításánál figyelembe kell-e venni az "evás" osztalékot vagy sem?
22. cikk / 27 Szt. hatálya alá tartozó evaalany osztalékelőlege, osztaléka
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?
23. cikk / 27 Áttérés: eredménytartalék igénybevétele (eva)
Kérdés: Az evára 2004-ben áttérő kft. 2003-ban az eredménytartalékot nem tudja kivenni a kedvezőbb adózás mellett. Jövőre szeretné minél hamarabb kivenni. Milyen mód van erre, figyelembe véve, hogy az Szt. szerint osztalékkifizetésre csak a mérleg szerinti eredmény felhasználása után lehet az eredménytartalékot igénybe venni, az Eva-tv. szerint viszont először a korábbi eredménytartalékot kell felhasználni.
24. cikk / 27 Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása
Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
25. cikk / 27 Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó
Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
26. cikk / 27 Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége
Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
27. cikk / 27 Évek múltán kivett osztalék
Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
