Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...megvásárlónál viszont csökkenteni.2019-ben a magánszemély tulajdonosok részére történő osztalékkifizetést 15 százalék személyi jövedelemadó, 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli, amelyet a kifizetőnek kell levonnia az osztalékból, bevallania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: A Számviteli Levelek 355. számának 7132. kérdésére adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: A Ptk. vonatkozó rendelkezése lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, azaz hogy a tagok ne saját vagyonukkal, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. Jelen esetben a taggyűlés által hozott döntés szerinti bruttó osztalék összegét, vagy az osztalékfizetésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a személyijövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítását követően, a nettó összeget lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke javára elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...lehet (lehetne) felhasználni (tehát társasági adóval adózott eredmény).Az Szja-tv. 66. §-a szabályozza az osztalékból származó jövedelem elemeit, kritériumait. Ezek közé nem került beemelésre a sajátos tőkeemelésre felhasznált adózott eredmény. Így azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Üzletrész-értékesítés és osztaléka

Kérdés: A kft. 100%-os tulajdonosa el kívánja adni üzletrészét. 2013. 12. 31-én a saját tőke 57 000 E Ft, és a kötelezettségek között szerepel 30 000 E Ft ki nem fizetett osztalék. Ha a könyvekben marad a ki nem fizetett osztalék, ki lesz jogosult annak a megszerzésére, a régi vagy az új tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] ...szemben a kft.-nek a jóváhagyott osztalék miatt kötelezettsége van.Természetesen a régi tulajdonos a neki járó osztalékról a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetése után az új tulajdonos javára lemondhat. Ez esetben az új tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...került. (Erre az értékadatra a tőke­leszállítás esetében, illetve a kft. megszűnésekor nagy szükség lesz a vállalkozásból kivont jövedelem adójának meghatározása során.)A tag kft. a könyveiben – feltételezésünk szerint – 2040 E Ft-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében bevétel az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.